2011. március 25., péntek

Pesti körsétány

A korábban bemutatott koppenhágai, bogotai, és valenciai példák bizonyítják hogy egy-egy park, vagy sétány kialakítása milyen jelentős hatással lehet egy-egy település életében. A siker egyik záloga, ha jelentős potenciállal rendelkező területeket sikerül bevonni a város vérkeringésébe, és olyan funkciókat integrálni amire valós igénye van a helyi társadalomnak. A zöld gyűrű terve, a gondolat első hazai leképeződése volt, a következő gondolat pedig részben tekinthető a zöld gyűrű továbbfejlesztésének.

Budapest meghatározó városképi elemei a pesti körutak. A Kiskörút és a Nagykörút szabályos rendben következnek, a Nagykörút és a Hungária körút közti területen azonban legalább egy, de inkább két elcsökevényesedett körútkezdemény található.  Az elcsökevényesedett körutak befejezésére soha nem volt komoly akarat, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy vajon milyen lenne egy új körút a Hősök terén keresztül. Íme egy kis játék, hogy nézne ki az új körút a szerző olvasatában.

Az első kérdés hogy milyen egy mai körút, milyen igényekhez kell alkalmazkodnia?

a körsétány fő eleme, a sétány 

A városaink világháború utáni történetében közlekedés vezérelt várostervezés uralkodott. A tapasztalatokból leszűrhető, hogy az egyéni közlekedés igényeit sehol nem sikerült kielégíteni, miközben jelentős közterületek áldoztunk fel, tönkretettük a városaink levegőjét, és élhetetlenné a közterületeket. A közlekedésvezérlés helyett emberközpontú tervezésre van szükség, ami élhető és használható tereket teremt a városokban. Ennek megfelelően egy új körút kialakítása a belvárosi közegben a szerző értelmezésében a soksávos autóút helyett egy tömegközlekedéssel ellátott zöldterületekből, és közterületekből álló láncolat alkot, a lokális igényekre méretezett közúti kiegészítéssel. Az új körút tehát inkább egy sétány, egy „körsétány”. A körsétányon  az út központi eleme a középen elhelyezett legalább 12 m széles zöldsáv. Itt kapna helyet a gyalogos sétány, kerékpárút, játszóterek, szabadidős terek, és természetesen a két kísérő fasor. A zöldsávot villamos pálya választaná el a közúttól, ami irányonként egy-egy forgalmi sávot kapna parkolósávval.
a körsétány keresztmetszete

A második kérdés, hogy kapcsolódhatnának össze a körút kezdemények?

Északról délre a körsétány a Dózsa György út mentén vezetne a Dunától a Hősök terén keresztül a Keleti pályaudvari rendezőig. Déli szakasza a Józsefvárosi pályaudvar és a Duna közt az Orczy út, Haller út nyomvonalán haladhatna. A köztes szakaszt a Kerepesi temető keleti határvonalán, vagy a temető átalakításával a temetőn keresztül lehetne kiépíteni a Keleti rendező pályaudvara és az Orczy tér közt. A körsétány északi végén gyalogoshíd köthetné össze a pesti oldalt a Margit-szigettel és a budai erőkkel, a sétány déli végén egy másik gyalogoshíd az ELTE és a BME egyetemi negyedeivel.

A harmadik kérdés hogy a körsétány milyen szerepet tölthetne be a város életében?

nyomvonal, és tervezett fejlesztések
A körsétány nyomvonalához három jelenleg tervezett fejlesztés kapcsolódik. A Városligetnél az Andrássy negyed új múzeumai kapnak helyet a közeljövőben, a Dózsa György út mentén. Az Olimpiai sporttelepen a Puskás stadion és az olimpiai edzőközpont rekonstrukciója várható, míg a déli oldalon a Millenniumi városközpont befejezése és az egyetemvárosi gyalogos híd kiépítése van napirenden. A körút kiépítése további nagy potenciállal rendelkező barna zónákat érintene, úgy mint a Nyugati pályaudvar rendezője, a Keleti pályaudvar rendezője, Kerepesi temető keleti részével határos Asztalos János utcai gyártelep, a Józsefváros pályaudvart területe, valamit a Józsefvárosi Ganz gyártelep. Az említett barna zónák területeit a körsétány jelentősen felértékelné.

barna zónák
 A körút összekapcsolná a pesti zöldterületek jelentős részét, az észak budai erdőket, a Margit-szigetet, a Városligetet, a Kerepesi temetőt, a Ganz telepen keresztül a Népligetet, az Orczy kertet, és a Haller kertet, valamit a tervezett csepeli parkot a Millenniumi városközponton érintéséval, és a dél-budai zöldterületeket a déli gyalogoshídon keresztül.

meglévő és új zöldterületek

A negyedik kérdés milyen új funkciók települhetnének a körút környékére?

A barna zónák a lakó és irodai fejlesztései mellett, a felsőoktatási fejlesztéseknek is izgalmas területet biztosítanának. A körsétány déli részén fekszenek a SOTE épületei, a tervezett déli dunai gyaloghíd budai oldalán a BME, és az ELTE TTK létesítményei. A közeljövőben fog felépülni a Közép-Európai Egyetem (CEU) új épülete a Soroksári út és a Haller utca kereszteződésében, a Ludovika épületébe padig rövidesen az új Közszolgálati Egyetem költözik. A Józsefvárosi pályaudvar, a szomszédos Ganz gyár, vagy a Kerepesi út menti barna zónák területére újabb egyetem campusok telepíthetőek, pl. a helyhiánnyal küzdő ELTE BTK.  Az egyetemekhez kapcsolódva, a körsétány mentén kaphatna helyet a Széchenyi könyvtár új épülete is.
A Józsefvárosi Ganz gyártelepnek jó adottságai vannak, a budai millenáris parkhoz hasonló kulturális és szabadidő központ kialakítására. A tematikus park a fenntartható fejlődés mottójára integrálhatná a témával kapcsolatos intézeteket, és intézményeket, kiállítóhelyeket. Ez a funkció jól kapcsolódna az egyetemi campus(ok)hoz. A Ganz telepen, vagy a Népligetben helyet kaphatna az egyre hontalanabbá váló vidámpark is, így a gyártelep igazi kapocs lehetne a Népliget felé is.

A Kerepesi temető és környékének átalakítása
A zöldterületek jelentős fejlesztésére van lehetőség a Kerepesi temető környékén. A Kerepesi temető elvben Nemzeti Panteonként működik, ám területe félreeső, jelentős része rendezetlen, bejárata alárendelt és méltatlan. A temető területének rendezésével a Nemzeti Sírkert átfordítható lenne körsétány felé. A körsétány felőli új főbejáratra fókuszálhatna a terület nagy része, míg a munkásmozgalmi parcellák továbbra is a Teleki tér felé néznének. A temető használaton kívüli részeinek rendezésével a körsétány vonalától keletre eső területeken, a meglévő értékes faállomány megtartásával nyilvános Botanikus kert alakítható ki. Az erősen csonkolt Fűvészkert helyett (vagy akár annak megtartása mellett), az új botanikus kert a párizsi Jardin des Plantes, vagy a londoni Royal Botanic Gardens mintájára népszerű városi parkként működhetne.
További jelentősebb zöldterületek alakíthatóak ki a Puskás stadion környezetében, az Orczy kert rekonstrukciója során, a Józsefvárosi Ganz gyártelep területén, valamint Nyugati rendezőnél.

Ötödik kérdés, hogy lehetne mindezt megvalósítani?

A körsétány legfontosabb szakasza köztes szakasz, az Orczy tér és a Keleti rendező közt. Ez a szakasz érinti a legnagyobb barna zónákat, így ezeken a területeken gyors értéknövekedésre lehet számítani. A területek felértékelődéséből keletkező haszon visszaforgatható a sétány kiépítésének költségvetésébe, jelentősen csökkentve a finanszírozási költségeket. A Nemzeti Sírkert rendezése és a Botanikus kert kialakítása népszerű beruházások lennének, ami sokat lendítene a fejlesztésen. A köztes területen végigvihető a Haller utca, Orczy út 34 m-es szabályozási szélessége.
A második szakasz a Keleti rendező, és a Városliget (tervezett Andrássy múzeumnegyed) közti szakasz lehetne. Itt a 34 m-es szabályozási szélesség nem vihető végig, így a későbbi esetleges szanálásokig a sétány szűkebb keresztmetszettel építhető ki. A második szakasszal a Puskás stadion környezete két új, nagyvonalú kapcsolatot kapna a belváros és a Városliget felé a Tököly út és a Kerepei út felől. A harmadik szakasz a Haller utca, Orczy út átalakítása lehetne, ahol csak az útpálya átalakítása szükséges. Negyedik szakaszként a Dózsa György út északi szakaszai, és a kapcsolódó gyaloghidak következhetnének.

A körsétány a közúti keresztmetszetet csak a Dózsa György út mentén csökkentné a jelenlegi állapotokhoz képest, de ezzel szemben a városlakók 10 hektárnyi aktív zöldterületet nyernénk a körsétány közepén kialakítandó 8 km hosszú zöldsávban. A sétány hatására új élettel töltődnének fel a kapcsolódó területek, és a kortárs kiegészítése lehetne a boldog békeidőkben kialakult városszerkezetnek.