Gyűrűvé font zöldterületek Budapesten

A közterületek fejlesztése az elmúlt bő 10 évben Magyarországon felszálló ágban volt. Minden valamit magára adó város, kerület, sőt falvak, rendelkeznek már egy főtér, vagy főutca jellegű sétálóövezettel. Ezek a "helyek" az összes gyermekbetegségükkel együtt is nagy fejlődést jelentenek a közterületek korábbi állapotához képest. 

Az utóbbi néhány évben, a gyakran elszigetelt, kampányszerű közterületi fejlesztések után megjelentek az integrált, jelentősebb városmegújítást megcélzó tervek és projektek is, amik nem csupán igényes közterületek létrehozását ígérik, hanem egy komplex stratégiát vázolnak fel városok, vagy városrészek megújulására. Ilyen jelentősebb programok pl. a pécsi EKF fejlesztései, a Budapest Szíve projekt, vagy olyan ötletek mint a Partraszállás névvel fémjelzett budapesti rakparti rehabilitáció. Ilyen ötlet volt néhány éve a Budapest Építészeti Jele című pályázat győztes terve, a Zöld körút, vagy zöld gyűrű. 

A zöld gyűrű egy összefüggő zöldterületi rendszer, ami a budai oldal erdőit kapcsolná össze a pesti oldal városi parkjaival. A hegyekben a gyűrű a meglévő turista utak felújításával, és újak építésével számol. A városi területeken, a terület adottságai függvényében széles park sávok, fásított sétáló utcák, és kerékpár utak kialakításával szervez összefüggő zöldterületi rendszert a nagy parkok közt.

Északról a zöld gyűrű az óbudai amfiteátrumnál érné el a beépített területeket. Itt a Nagyszombat utca vonalában építendő gyaloghíd kötné össze a budai erdőket a Margit-szigettel és a pesti oldallal. A gyaloghidak felületén is a zöldterületek dominálnánk, mindkét híd közepén a pillér felett kiszélesedő szerkezet fás ligetet hordozna. A pesti oldalon a zöld gyűrű a gyalogos zónává alakított Révész utcán folytatódna, érintve a Honvéd sporttelepet, majd az Állatkerten keresztül érné el a Városligetet. A ligettől a Stefánia átépítésével vezetne tovább a körút a Puskás stadion és létesítményeihez. A terv utalást tartalmaz a sporttelep zöldterületeinek a fejlesztésére is. A Papp László Aréna után a Hungária körúttal párhuzamosan haladó, sétálóutcává alkuló Százados utcában folytatódna zöld körút a Népligetig, majd az Epreserdőn keresztül érné el a Határ úti erdőt. A Határerdő Soroksári út felé való meghosszabbítása vezetné át a gyűrűt Csepelre, ahol a tervezett új közparkot kapcsolná a rendszerbe. Csepel és a budai oldal közt a tervezett Galvani úti, vagy az Albertfalvai hídon keresztül hozható létre a kapcsolat, ami azután a Kamaraerő, Olimpia park, Csillebérc útvonalon záródna.

gyaloghidak a szigetre Pestről és Budáról

híd a pesti oldalról

 A Zöld gyűrű terv első díjat nyert a Budapest építészeti jele pályázaton, ami annál inkább is figyelemre méltó, mivel a Zöld gyűrű nem kifejezetten nevezhető jelképnek, legalábbis nem abban az értelemben ahogy egy szobor, egy híd, vagy egy épület jelképként értelmezhető. A pályázat után a gyűrű a fiókba került, és a zöldterületek egységes rendszerbe foglalása egyenlőre semmilyen formában nem jelent meg a város hosszú távú céljai közt.

A pályázatban részt vevő tervezők:

Vezető tervező: Kovács Csaba építész, belsőépítész
Építész munkatársak: Madarasi-Papp Rita építész, Bakó Attila építész
Tájépítész tervező (zöldfelületi koncepció): Barcza Dániel, DLA, tájépítész