2011. augusztus 26., péntek

Párizs, az Elysiumi mezők útja

A várostengelyeket vizsgáló sorozat második eleme a párizsi Champs Élysées. Ez az a hely, amit mindenki az elsők közt említene ha várostengelyekről, vagy sugárutakról érdeklődnénk. Azt is mondhatnánk, hogy ez az a klasszikus példa, ami a későbbiek során számos város bővítésénél mintául szolgált. Kezdjük egy kis történelemmel, dióhéjban.
Párizs egyik jelképe, a diadalív
Párizs 1800-ban
Párizs a XVII. század végére már félmilliós nagyváros. A városfalakat, a mai nagy boulevardot már terjedelmes elővárosok, fabourgok övezik. A Saint Honoré fabourg és a Szajna közt,  Tuileriák palotájának  szomszédságában helyzedett el az Elysiumi mezőnek nevezett rét, amin keresztül épült meg 1667-re Neully út, La Notre elképzelései szerint. A Neully út, a Tuileriák kertjében kialakított tengelyt vezette tovább a városfalakon túlra, a Chaillot dombra, ahová később a diadalív került. A városfalak elbontása után, 1757-ben Gabriel tervei szerint épült fel a Concorde tér, a Champs Élysées kezdőpontja. A Neully út igazi jelentőséget Napoleon diadalívének felépítése után nyert, az Étoile 1836-ra készül el. Az avatás után rövidesen beépülnek az Elysiumi mező, és a diadalív közti telkek, aki Párizsban fontosnak érezte magát az igyekezett a Avenue Champs Élysées-en palotát építeni.  A századfordulón, város legfontosabb utcáján sorra nyíltak az elegáns éttermek és kávéházak, az Elysiumi mező pedig a Mars mező mellett, a párizsi világkiállítások fő színhelyévé vált. A várostengely Etoile-on túli részének beépítése lassabban haladt. A várostengely végét lezáró place de la Défense (védelem tere), Párizs védőjének szobrával csak 1883-ban épült ki, a XIX. századi városfalak és a Védelmi körönd közti területek beépítésére nagyrészt a XX. században került sor. 1958-ban kezdődött a place de la Défence körül a Défence negyed kialakítása. A nagyarányú bontások után az első magasház 1963-ra épült fel. A toronyházak közt a várostengely lezárását jelentő szobor helyett 1989-re készült el a La Grande Arche-nak nevezett modern diadalív.
1994-ben a kissé megfakult várostengely központi része, a Champs Élysées egy komolyabb átépítésen esett át.  Ma a  Champs Élysées világ második legdrágább utcája a New York-i Fifth Avenue után.
A   Champs Élysées a századfordulón  
Bár a Champs Élysées kezdőpontja a Concorde tér, a teljes várostengely a Louvre udvarából indul. Eredetileg a Tuileriák palotája zárta le a látványt, de az 1871-es párizsi kommün alatt a palota kiégett és lebontották. A sétány így a Louvre udvarában kezdődik, majd a Carrousel diadalíve alatt éri el a Tuileriák kertjét. A kert eredetileg Medici Katalin reneszánsz kertje volt, de a Champs Élysées kijelölésével együtt La Notre a Tuilerák kertjét is átalakította. A kert tengelyébe új fasor került, két hatalmas vízmedencével.
A Tuileriák kertje és a Louvre, a várostengely kiindulópontja
Sokan a Concorde teret, a Champs Élysées kiindulópontját tartják Párizs központjának, de ezt a kérdést természetesen nem lehet egyértelműen eldönteni. A Concorde, vagyis egyetértés A tér Párizs harmadik királyi terének (Place Royale) épült a Place des Vosges és a Place Vendome után, középen XV. Lajos szobrával. A Place Royale-ok zárt terekként épültek, itt azonban a kertek és a Szajna miatt erre csak az északi oldalon volt lehetőség. A tervező, Ange-Jacques Gabriel egy kertépítészeti megoldást választott a térfalak kialakításhoz. A teret 24 m széles és 4 m mély füvesített árokkal keretezte, ami egyértelműen kijelölte a tér határait. A térre csak a tengelyeknél és a sarkoknál kialakított átjárókon keresztül lehetett bejutni. A forradalom alatt XV. Lajos szobrát a guillotine-ra cserélték, majd a XIX. század elején II. Ramszesz obeliszkje került a tér közepére. 1854-ben az árkokat betemették, csupán a balusztrádok maradtak. A téren így a burkolt felületek váltak a meghatározóvá, ami sokat rontott az eredeti hatáson. A teret ma is a közlekedés határozza meg. Bár a tér így is gyönyörű, használható közterület meglehetősen kevés van. Talán emiatt is sorolta a Project For Public Spaces a világ legrosszabb közterei közé.
A Concorde tér eredeti kialaktása
A Concorde tér ma
Az Avenue Champs Élysées első szakasza a Champs Élysées-n, vagyis az Elysiumi mezőnek nevezett parkon halad keresztül. Az Elysiumi mező több világkiállítás is helyet kapott, ennek is köszönhető, hogy a Champs Élysées sugárút kulturális épületei elsősorban itt, az Elysiumi mezőkön találhatóak. A Petit Palais, Párizs szépművészeti múzeuma, a Grand Palais kiállításai palotája, a Palais de la Découverte, a Felfedezések palotája, a Round-Point színház és a Marigny színház színesíti a kulturális tengely kínálatát. A park északi részén található az Élysées palota, a francia elnök rezidenciája.
A várostengely
  Az Avenue Champs Élysées beépített szakasza a Round point körterénél kezdődik. A sugárút a körtértől enyhén emelkedik, elegáns üzletek, kávéházak, éttermek és szállodás szegélyezik. Ez az avenue legmozgalmasabb szakasza. Az 1994-es átépítéséig a sugárút két oldalán lévő széles sétányokat nagyrészt parkolásra használták, sokat rontva a teraszok, és a sétány használhatóságát. Az átépítés során a parkolók a térszint alá kerültek, a fasor két oldalán lévő sétányokat és járdákat közös burkolattal látták el, így széles sétány keletkezett teraszokkal. A sétány közepére minkét oldalt egy második fasort telepítettek, lecserélték a platánokat, és hasáb formára vágták.
Sétány és teraszok a sugárút mentén
 A várostengelynek tulajdonképpen csak a közepe, de az Avenue Champs Élysées vége, az Étoile, a Csillag tér, a Diadalívvel. Az Étoile a Szajna által keletről, és nyugatról is közrefogott halom, a Chaillot domb tetején emelkedik.
Az Étoile-on túl a várostengely a Nagy Hadsereg, majd Charles de Gaulle nevét viseli. Ez a szakasz már közel sem olyan elegáns mint az "igazi" Champs Élysées. A Maillot kapunál, kezdődik Párizs tüdeje, a Bois de Boulogne (Bulonyi erdő), és itt találjuk a város kongresszusi palotáját. A várostengely lezárása a Défense negyed, az arche de la Défense-zel, és a párizsi magasházakkal
A Champs Élysées metszete 
A Champs Élysées teljes szélessége 70 m, hossza a Concorde tértől a Diadalívig 1910 m. Az út gerincét a 27 m széles, 2x4 sávos útpálya határozza meg. Az útpálya két oldalán kialakított sétányok szélessége 21,5 m, amit fasor oszt két részre. A tervező szándéka szerint feltehetően a homlokzatok előtti 11,5 m-es szakaszt a vendéglátó teraszoknak szánták, az útpálya felé eső 10,0 m-es szakaszt a sétánynak, de ez a valóságban keveredik, a teraszok hol a belső oldalra, hol a külső oldalra települtek.
A Champs Élysées időnként nagy tömegrendezvényeknek is helyet ad. Évente a Francia Nemzeti Ünnepen, a Bastille bevételének emlékére július 13.-án katonai és légi parádét rendeznek, de számos egyéb ünnep és kiállítás is helyet kap a sugárúton. A rendezvények idejére a Champs Élysées-t lezárják, gyakran érdekes installációkkal látják el, amik közül kiemelkedett a 2010-es Nature Capitale kiállítás. A kiállítás során a kövezet fölé 3 hektárnyi zöldfelületet telepítettek Franciaországban nevelt növényekből, kertekké alakítva a sugárutat a pünkösdi hétvégére.
Nature Capitale a terveken
Nature Capitale a valóságban
 Összegzésképpen, mivel célunk a pesti kulturális tengely értelmezése, hasonlítsuk össze a Champs Élysées-t az Andrássy úttal. Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy Párizs legfontosabb útvonala más léptéket képvisel mint Budapesté. A Champs Élysées lényegesen szélesebb, az épületek párkánymagassága magasabb. A beépítés végig egységes, míg az Andrássy út esetében három különböző karakterű szakasz figyelhető meg, amiből a belső kifejezetten belvárosi, szűkebb és zártabb.
 A kulturális funkciók itt is dominánsak, bár a színházi negyed központja nem a Champs Élysées, itt inkább a kiállítási és múzeumi funkciók jellemzőek. A Champs Élysées belső szakaszán, a Rond Point és a Concorde tér közt kiállítási terültek közt vezet az út a várostengely végét jelentő Louvre múzeumáig. A Champs Élysées park kiállítási épületei, és egykori világkiállításai feltehetőleg közvetlen előképül szolgáltak a Városligetben megrendezett Millenniumi kiállításnak, és a kiállítási épületeknek.  A zöldterületek tekintetében Párizs várostengelye ugyan nem a város ligetét veszi célba (ami ebben az esetben a közeli Boulogne-i erdő lenne), de ahogy a kiállítási funkciókban, úgy a zöldterületekben is kapcsolat fedezhető fel a Champs Élysées park és a Városliget közt, és némi párhuzam vonható az Erzsébet tér és a Tuileriák parkja közé, bár utóbbi esetében a párhuzamhoz némi jóindulat is szükségeltetik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése