Andrássy tengely I. rész. A ligettől az Oktogonig

 Az elmúlt néhány bejegyzésben a blog az Andrássy tengellyel foglalkozott. Az első részben megismerkedtünk a kormány terveivel, majd megnéztünk néhány európai példát, hasonló sugárutak életéről. Eljött az idő hogy a blog szerzője elgondolkozzon azon, vajon mi lehet az Andrássy út, és a kapcsolódó területek jövője, ha megvalósul a tervezett Andrássy negyed, és az Andrássy tengely. Nézzük meg tehát milyen volt régen az Andrássy út, mi az ami változott, és milyen kihívásokkal kell a jövőben szembenézni.

Az Andrássy régen és ma

  Az Andrássy út építését gróf Andrássy Gyula tervezetére 1870-ben foglalták törvénybe. A következő évben meg is kezdődtek a kisajátítások, majd 1972-től az építés. A tervek szerint 5 év alatt kellett volna felépülni az összes épületnek, majd a következő 5 évben a csatlakozó utcák épületeinek. Az 1873-as gazdasági válság az építést lelassította, így az utolsó telek csak 1885-ben épült be, ekkor nevezték el az addig egyszerűen sugárútnak nevezett új utat Andrássy Gyuláról.

Az Erzsébet tér felől a századfordulón

  Az Andrássy utat három szakaszra szabályozták. A belső rész a Kiskörút és az Oktogon közt 844 m hosszú, szélessége 34 m, 3-4 emeletes zárt sorú házak szegélyezik. A belső szakaszon szervízút és sétány nincs, csupán kocsiút és járda, platán fasorral. A középső szakasz az Oktogon és a körönd közt 563 m hosszú, 45,5 m széles, 2-3 emeletes zárt sorú házak szegélyezik. A középső szakaszon szervízút, és gyalogos sétány egészíti ki a főutat, kettős platán fasorral. A külső szakasz a Körönd és a Hősök tere közt 656 m hosszú, 45,5 m széles, a Bajza utcáig két emeletes zárt sorú, azt követően szabadonálló előkertes a beépítés jellege. A középső szakaszhoz hasonlóan a főutat szervízút és gyalogos sétány egészíti ki, kettős platán fasorral.

Az oktogontól a liget felé

  A középső és külső szakaszok kialakítása eltér a belső szakaszétól. A középső kocsiutat a fogatok számára alakították ki, a fő utat kétoldalt kísérő sétány a gyalogosoké volt, a mai szervízutat pedig az úrlovasok számára építették. A "lovas sétányt" fakocka burkolattal látták el, ami egyben hangtompító és patakímélő is volt. A kocsiút, a sétány, és a járda egységesen kockakő burkolatot kapott.

A köröndtől a liget felé

  1896-ra épül meg a kisföldalatti, ekkor cserélik le a fakockát kockakőre. 1910-ben kiépül a villanyvilágítás, majd 1915-ben elindul az első autóbusz. 1920-ban újratelepítik a fasorokat, mivel az első világháborúban a szénhiány miatt, a lakosság a fasor nagy részét kivágta. Ekkor kerültek az Andrássy belső részére az ostorfák, közülük jónéhány a mi napig látható. A harmincas években a gyalogos sétányokon kívül az összes kockakő burkolatot aszfaltra cserélik. A második világháború nem okoz komoly veszteségeket az Andrássyn, a 70-es évektől kezdve azonban az út jellege a többi főútvonalhoz hasonlóan megváltozik. A gépjárműforgalom erősödésével egyre csökken a korzó jelleg és a sózás miatt a platánok fokozatosan elhalnak. A felújítás során 1989-ben, a középső, oktogon és a körönd közti szakaszra kőriseket telepítettek, a köröndtől kifelé pedig pótolják a tönkrement platánokat. A platánok azonban így sem bírták elviselni a körülményeket, ezért  2005-ben a külső szakasz platánjait is kőrisre cserélték. 

  A 2000-es évektől az Andrássyn megjelentek tömegrendezvények. Nagyobb rendezvényeken (Critical Mass, Autómentes nap, Nemzeti Vágta, Vasárnapi Zenés Korzó, Budapest Parádé, Melegfelvonulás, politikai rendezvények, stb.) a sugárút teljes lezárásra kerül, maratoni futóversenyek esetén a forgalom a szervízutakra van terelve.

Aszfaltrajzok az Andrássyn

  Az Andrássy út fasorainak a pusztulása jól szemlélteti azt a folyamatot ami a városi főutakkal az elmúlt száz évben történt. A belváros főútvonalai, a motorizáció előtt a városi élet fő színterei voltak. Az Andrássy út és a Körút nemcsak főút volt, de egyben korzó is. Az emberek kimentek sétálni, "korzózni", betértek a kávéházakba, leültek a teraszokra, esetleg vásároltak valamit. A motorizáció terjedésével a városi élet a főútvonalakról fokozatosan kiszorult, az utak elnéptelenedtek, az üzletek, vendéglátóhelyek kiürültek. Az elmúlt húsz év városi reneszánsza Ráday utcákban, és Liszt Ferenc tereken élesztette ujjá azt az életet, ami korábban az Andrássyn, a Körúton vagy a Rákóczi úton folyt. Az éledő tömegrendezvények, Andrássy negyed, és az Andrássy tengely magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az Andrássy út újra egy igazi korzó legyen.

Nemzeti Vágta

  Andrássy tengely kiépítésével új múzeumok, vendéglátóhelyek, és szállodák fogják gazdagítani az Andrássy út kínálatát. Az új létesítmények át fogják alakítani a forgalom jellegét. Jelenleg a közúti forgalomban még számottevő az átmenő forgalom szerepe, ami a Kós Károly sétány tervezett lezárásával csökkenni fog. Ezzel szemben növekedni fog a célforgalmi jelleg, ami több parkolóhelyet igényel. Lényegesen növekedni fog a gyalogos és kerékpáros forgalom így erősödik a sétány jelleg, ami szélesebb járdákat igényel, valamint a külső szakaszon valódi kerékpárút kiépítését.  A több tömegrendezvény miatt számítani kell arra hogy az Andrássy egyre hosszabb időszakokra lesz lezárva a közúti forgalom elől. A hosszabb lezárások feszültségeket fognak okozni, mivel szállodák és egyéb intézmények megközelítése a lezárások alatt szinte lehetetlenné válik, ami erősen korlátozza például egy hotel működését.

A Kós Károly sétány lezárásának terve, a XIV. kerület szabályozási tervén

  Bár az Andrássy út egy "klasszikus" értéke a városnak, érdemes lenne legalább egy eszmefuttatás erejéig azon elgondolkodni, hogy milyen átalakítással lehetne az új kihívásokkal szemben megfelelni. Hogy lehetne növelni a sétányok területét, a parkolóhelyek számát, új közterületeket kialakítani, és megoldani a rendezvények függetlenítését a közúti forgalomtól. Első körben megvizsgáljuk mit lehetne tenni az Andrássy külső szakaszán, a liget és az Oktogon közt.

Az Andrássy út külső részének jelenlegi kialakítása

  A gyalogos és kerékpáros felületek növekedése csak a közúti felületek rovására képzelhető el. Az oktogontól a ligetig tartó külső szakaszokon a jelenlegi kialakítás 2x2 sávos főút kétoldali szervízúttal, ami 1 sáv + 1 parkolósáv. Ez összesen 8 sávot jelent, ami egyértelműen felesleges. Az egyik lehetőség a szervízutak sétánnyá alakítása, ami lényegében a járdák kibővítését jelentené. Ezt a megoldást alkalmazták a Champs-Élysées átépítésénél is. A szervízutak leburkolásával azonban eltűnnének a parkolók is, amiket Párizs esetében térszint alatti parkolók építésével pótoltak. A szervízutak köztérré alakítását a Champs-Élysées-én elsősorban az üzletek és vendéglátóhelyek kitelepülése indokolta, a vendéglátó teraszok bővítésének az igénye. Az Andrássy Oktogon és liget közti szakaszán azonban nem a kereskedelem dominál. Így a szervízutak leburkolásával megnövelt járdafelületeket nem töltenék ki a vendéglátó teraszok, a parkolást pedig meglehetősen költséges lehetne megoldani teljes egészében a térszín alatt. Ez a megoldás, vagyis a járda szélesítése, inkább az Erzsébet tér és Oktogon közti szakaszon tűnik jobb választásnak. 

  Egy másik lehetőség, a sétányok középre telepítése. Ebben az esetben a szervízutak helyre kerülne a főút, a jelenlegi főút pedig széles sétánnyá alakulna. Ez a megoldás a berlini Unter den Lindenhez, vagy a barcelonai Avinguda Diagonal átalakításának terveihez hasonlít. A sétányok középre telepítésével, jelentős új közterületek keletkeznének közepén, ami a forgalomtól lényegében zavartalanul használható, rendezvények esetén csak a keresztező utakat kellene lezárni. Ez nagy mértékben javítaná az Andrássy úti intézmények és szállodák megközelítését és működését, és jól ki lehetne szolgálni a rendezvényeket is az oldalsó útpályáról, és a parkolóból.

Az Andrássy külső szakasza a középső sétánnyal

  A középső sétánnyal átalakulna az Andrássy és a sugárút menti terek kapcsolata is. A Hősök tere esetében a sétány egyenesen a térre futna ki, így egy széles gyalogátkelővel a Hősök terek közvetlenül bekapcsolható lenne az Andrássy út sétányára.

Hősök tere jelenlegi kialakítása

Hősök tere a középső sétány esetén

  Az Oktogonnál, és a Köröndnél az út közepe közterületté válna, a gépjárművek a tér peremére szorulnának. Az új, forgalomtól mentes köztereken szökőkút vagy szobor elhelyezésére lenne lehetőség. A Körönd esetén a meglévő szobrokat a helyükön hagyva, a tér geometriájához igazodó kör alakú vízmedence és szökőkút lenne létesíthető.

A Körönd jelenlegi kialakítása

A Körönd kialakítása középső sétány esetén

  Az Oktogonnál a Köröndhöz hasonló vízmedence létesíthető de nyolcszög alakban, az oktogon geometriájához igazítva. Ebben az esetben szükség lenne a nagykörúti villamos vágányok áthelyezésére, a jelenlegi megállók megtartásával.

Az Oktogon jelenlegi kialakítása

Az Oktogon kialakítása középső sétány esetén

  Ez a kialakítás az új múzeumok építésével nagyrészt beépülő 56-osok tere, vagy korábbi nevén Felvonulási tér rendezvényhelyszíni szerepét is képes lenne átvenni. A Felvonulási tér koncertjei a Hősök terére, vagy a Köröndre kerülhetnének, a kiállítások, vásárok (ARC, Budapest Fridge, Mikulásgyár, Borfalu) pedig a sétány teljes hosszában az Oktogontól a Hősök teréig terjedhetnének.

  Az átalakításhoz a jelenlegi 2x2 sávos főút térburkolásán kívül szükség lenne szervízút szélesítésére is. Mivel a 3 m széles járdát nem célszerű csökkenteni, a szélesítést az út tengelye felé lehetne elkövetni. Ebben az esetben azonban a kettős fasor külső sorát át kell helyezni. Mivel a fák még fiatalok, az áthelyezés elvégezhető, de a szélső járdát még ki kell egészíteni egy 1,5 m-es zöldsávval. Az új útpálya a szervízút helyén 2,5 m széles parkolósávot, és 3+3 m széles forgalmi sávokat tartalmazna.

  Az Andrássy tengely második részében a sugárút belső szakasza, az Erzsébet tér, a Széchenyi tér kerül sorra.

Andrássy negyed, múzeum negyed és kulturális tengely

Néhány hete új gondolatok láttak napvilágot a sajtóban, a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán. A hír első része, mely szerint a Szépművészeti bővítése nem valósul meg, sokak számára sokkoló volt, mások számára pedig egyenesen megváltást hozott. A hír második része, vagyis az új Dózsa György úti múzeumnegyedről, Andrássy negyedről, és kulturális tengelyről szóló sorok elég izgalmasan hangzottak, de egyenlőre elég ködösek, kialakulatlanok, így most néhány bejegyzésen keresztül ezzel a témával fogok foglalkozni. 

Első körben megpróbálok rendet vágni a fogalmak közt, és kihámozni hogy körülbelül mit takarhatnak az Andrássy negyed, kulturális tengely, és múzeum negyed kifejezések. Következő lépésben a kulturális tengelyre fókuszálva, néhány európai nagyvárost látogatok meg képzeletben, majd egy barcelonai bejegyzés fog következni, végül pedig a saját gondolataimmal fogom untatni a kedves olvasóimat.

Kezdjük tehát a témát, a sajtóban megjelent fogalmak tisztázásával. Az Andrássy negyed nem új keletű, korábban az Andrássy utat és közvetlen környékét jelölték már ezzel a kifejezéssel, bár azt nem lehet mondani hogy ez egy nagyon elterjedt megnevezés lett volna. A sajtóban sajnos erősen keveredik a kifejezés, általában az egykori felvonulási téren tervezett múzeumnegyedet  nevezik így. Az Andrássy negyed elnevezés azonban a koncepció szerint ennél tágabb értelmet nyer. Andrássy negyednek neveznénk a jövőben a Budai vár és a Városliget közt az Andrássy útra felfűzött terület egészét.

A múzeum negyed kifejezés alatt a koncepció a Dózsa György út menti területeket érti, a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig. Ez a terület az, ahol valaha a Regnum Marianum templom állt, majd a Sztálin szobor és a kor állami ünnepségek kaptak helyet, megélt már több Nemzeti Színház tervet is, majd egy nagyszerű 56-os emlékmű került ide, de a legnagyobb része mind mai napig csupán egy lepusztult parkoló.

Az Ezredéves kiállítás

A múzeum negyed fogalmához fontos megjegyezni hogy a terület komoly kiállítási hagyományokkal bír. A Millenniumi, vagy Ezredéves kiállítás óta, bár egyre csökkenő mértékben, a Városliget Budapest egyik legfontosabb kiállításai területe. Az Ezredéves Kiállításra a liget benépesült kiállítási épületekkel. Ezek nagy része ideiglenes jelleggel épült, de mégis jónéhány épület túléve a kiállítást, egészen napjainkig működik. Változatlan funkcióval a mai napig üzemel a Műcsarnok, átalakítva a Vajdahunyadvár, ami eredetileg történelmi látványtárként funkcionált. Kibővítve és átalakítva működik a Műjégpálya épülete, ami Vaskapu- és folyamszabályozási pavilonnak épült, egykori értékeitől alaposan kiforgatva a Közlekedési Múzeum, ami valaha a MÁV kiállítási pavilonjának volt, valamit a Millenniumi Szalon ami Egészségügyi Csarnokként üzemelt az Ezredéves Kiállítás alatt. Említést érdemel még a Petőfi Csarnok helyén állt, a világháborúban bombatalálatot kapott, majd lebontott Iparcsarnok, ami talán a legnagyobb háborús vesztesége a ligetnek. A Szépművészeti Múzeum ugyan már az Ezredéves Kiállítás után épült, de funkciójában tovább bővítette a liget múzeum negyed jellegét. A hagyományok, és a páratlan adottságok miatt is azt gondolom, a múzeumnegyednek a ligetbe, illetve annak a határterületére való költöztetése mindenképp jó gondolat, különösen ha az együtt fog járni a meglévő múzeumok rekonstrukciójával.

Az egykori Iparcsarnok épülete

A Közlekedési múzeum a háború előtt

A Dózsa György útra tervezett új múzeumok listája még meglehetősen ködös, de valószínűnek látszik hogy itt kap helyet a Műcsarnok bővítése, az új Néprajzi Múzeum, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Fotográfiai Múzeum a Szépművészeti bővítése, és esetleg az új Petőfi Csarnok. A Szépművészeti bővítése kapcsán felmerül kérdés, hogy a régi épülettől viszonylag távol eső új bővítés képes lesz-e valódi bővítésként funkcionálni. Ez abban az esetben jelenthet megoldást, ha az új épület a Szépművészeti vándorkiállításainak adna otthont, így a tervezett bővítést inkább egy új, ideiglenes kiállítási épületként működne, szervezetileg a Szépművészeti Múzeum kötelékében.

Egy terv a Hősök teréről. Bízzunk benne hogy nem ilyen lesz...

A terv számomra legizgalmasabb része a kulturális tengely. A kifejezés alatt azt az útvonalat értjük, ami kapcsolatot teremt a Budai vár és a Városliget közt, vagyis felfűzi az Andrássy negyedet. Pontos útvonala még nincs, de nyilvánvalóan tartalmazza az Andrássy utat és feltehetően a Lánchidat. A város szempontjából szerintem nagyon érdekes kérdés hogy a tengely milyen új kapcsolatokat hoz létre, milyen térsorokat, útvonalakat fűz fel, hogy lehetne egységesen és egyértelműen megfogalmazni a kulturális tengelyt úgy, hogy az egy igazi útvonalként, sétányként jelenhessen meg, és köthesse össze a várat a Városligettel. De erről többet majd a következő bejegyzésekben...