A háború utáni idők várostervezésében döntő szerepet kaptak a közlekedéstervezők. A közterületek kialakítása egyre inkább a gépjármű forgalom kiszolgálásának lett alárendelve. Kezdetben ez egy nagyon haladó gondolat volt, a forgalom növekedésével, és a növekedés minden áron való kiszolgálásával ez egyre erőteljesebb megoldásokat, és élhetetlenebb közterületeket eredményezett. Az első téma egy koppenhágai sugárutat mutat be, ahol a közelmúltban gépjárműforgalom és gyalogos forgalom aránya drasztikusan meg lett változtatva a gépjárművek kárára.
Sønder boulevard a városszövetben |
A XIX. században Koppenhága is, más nagyvárosokhoz hasonlóan nagyszabású bővítési terveket dédelgetett. A tervek szerint a Sønder Boulevard a dán főváros egyik nagyvonalú sugárútja lett volna. A boulevard kiépítése közben elhatározták a koppenhágai fejpályaudvarok összevonását, egy új központi pályaudvar felépítését. Mivel az új főpályaudvar elvágja a Sønder Boulevard-ot a belvárostól, a hozzá vezető új vasutak pedig a boulevard külső végét lehetetlenítik el, így a Sønder végül Koppenhága legszélesebb mellékutcája lett.
az átépítés előtt |
élet az átépített Sønder boulevardon |
A 2000-es évek elején megszületett az elhatározás boulvard rekonstrukciójáról. A feladatot az SLA nevű dán település és tájtervező iroda kapta meg. A tervezést széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, ahol nagyon különböző igények merültek fel a boulevard használatával szemben. A tervezők a középső zöld sávot 17m-re szélesítették az úttest és a járda csökkentésével, és szakaszokra bontották. A szakaszok a társadalmi egyeztetéseken felmerült igények szerint lettek kialakítva. Találunk játszótereket, kis kerteket, meditációs tereket, grillező teret, kávézóteraszt, színpadot, sportpályákat. A megmaradt kétszer kétsávos úttestet térburkolattal látták el, a külső sávok parkolóvá alakultak.