Berlin, séta a hársfák alatt

Várostengelyeket vizsgáló sorozat első eleme a berlini Unter den Linden.  Berlin meghatározó városképi eleme egy 20 km hosszú kelet nyugati tengely, amelynek legrégebbi, és legpatinásabb része a Linden. Kezdjük a sétát egy kis történelemmel.

Brandenburgi kapu, a város jelképe

Berlin az 1700-as évek elején

Berlin az 1670-as évekig a kis Brandenburgi választófejedelmség nem túl jelentős központja volt. A falak közé szorított kisváros rohamos fejlődése Frigyes Vilmos választófejedelem alatt kezdődött. A város menedéket nyújtott az elűzött francia hugenották egy jelentős csoportjának, egyéb üldözött protestánsoknak, valamint visszafogadta a korábban elűzött zsidó lakosságát is. A lakosság jelentős gyarapodása a falak lebontását, és új városrészek alapítását eredményezte. A két legjelentősebb új városrész Dorotheenstadt, és Friedrichstadt a belvárost a Tiergartennel összekötő hársfasor, a későbbi Unter den Linden két oldalára épült. A két új kerület gyors fejlődésével a Linden rövidesen a város fő útvonalává vált. A Linden kitüntetett szerepét erősítette a keleti végen a palota körül kialakuló a reprezentatív főtér a Lust Garten, a nyugati oldalon a Charlottenburgi nyári kastély, és a Tiergarten, ami kezdetben a fejedelmek vadászterülete volt, majd a XIX. század végén a város legnagyobb parkja, kormányzati és kulturális épületekkel. A Hitleri időkben átalakították a Lindent. A fasorokat lecserélték, és a középső gyalogos sétány két oldalán szélesebb útpálya épült a fasorok áthelyezésével. Szélesítették és meghosszabbították a Linden  folytatását jelentő Charlottenburgi országutat is,  így a Linden egy közel húsz km hosszú kelet-nyugati tengely belvárosi szakasza lett, amely a város újra egyestését követően is Berlin legfontosabb útvonala maradt.

valamikor a századfordulón

Berlin egykori főtere a Lust Garten, a Linden kezdőpontja. A tér, mint a neve is mutatja, valaha egy kert volt, a királyi palota kertje. A Linden kiépítése után a palotakert körül, a már álló királyi palotával szemben épült fel az Altes Múzeum a berlini múzeumnegyeddel, és a dóm, egy régebbi templom átalakításával. A Lust Garten középületei a politikai, egyházi hatalom, valamint a tudományok és művészetek reprezentálását szolgálták. Ligetes kert jellegét egészen a Hitleri időkig megőrizte, amikor lekövezték és reprezentatív dísztérré alakították. A második világháború után a romos palotát lebontották, helyére felépültek az új hatalom középületei a Lust Garten padig újra parkosították. Ma a királyi palota rekonstrukcióját tervezik a közben elbontott NDK középületeinek helyén. 

Lustgarten

A Linden első szakasza a Spree folyó és a  Nagy Frigyes szobor közt elnyújtott tér-szerű. Mivel ez a terület a régi városfalak közvetlen védelmi övezetéhez tartozott, ide fasorokat sem telepítettek. Nagy Frigyes itt kívánta felépíteni a város fórumát, de végül csak az operaház készült el. A későbbiekben az operaház környékére előkelő paloták és középületek épültek, így környéken a múzeumi, egyetemi és színházi élet dominál.

Nagy Frigyes szobra

  A Linden második szakasza Brandenburgi kapuig tart. Ez a szakasz az "igazi hársfák alatti" útvonal. A Linden közepén hársfákkal szegélyezett sétány húzódik, amit valaha kizárólag az előlelők használhattak a Charlottenburgi kastély felé, vagy a Tiergarten-beli vadászatok alkalmával. Ma a hársok alatti sétány a város népszerű korzója. A Brandenburgi kapu felé haladva a középületek helyét fokozatosan az elegáns üzletek, és a követségek veszik át.

A hársfák alatt ...

 A Linden végét a Brandenburgi kapu és Pariser platz képezi. Ez a téregyüttes jelentőségében a Hősök terével rokonítható, de a városi közeg és a tér sokkal zártabb.  A Brandenburgi kapun túl folytatódik a város kelet-nyugati tengelye  a Június 17.-e sugárúttal, és a Tiergarten ligetével.   A Tiergarten szervesen kapcsolódik a Lindenhez, északi részén a kormányzati épületekkel, déli részén az új kulturális negyeddel ahol Mies Nemzeti galériája, Scharoun koncertterme, és még jónéhány kortárs kulturális épület kapott helyet a Potzdamer platz pezsgő tere körül.

A Linden a Tiergarten felől

  A Linden teljes szélessége 62 m. Az út gerincét a 16,5 m széles középső gyalogos sétány képezi, ami időnként rendezvényeknek is helyet ad. A sétány mellett 2x4 sávos útpálya húzódik ami 1-1 parkolósávot, 1-1 buszsávot, és 2-2 forgalmi sávot tartalmaz. Az útpályát a sétány felőli oldalon 1-1 kerékpársáv egészíti ki. A Linden homlokzatai előtt 8,5m széles járda húzódik, ami elegendő a vendéglátó teraszok kialakításához is.

Brandenburgi kapu a Tiergarten felől

Összevetve az Unter den Lindent az Andrássy úttal, a városképben betöltött szerepük hasonló, bár a Linden lényegesen meghatározóbb eleme a Berlini városképnek mint az Andrássy út Pesten. Mindkét út a belvárosból, egy hatalmi-reprezentációs térről indul, a város legfontosabb zöldterületét veszi célba, és egy-egy emlékművel zárul. A Lust Garten parkos kialakítása hasonló a pesti Erzsébet térhez, tartalmában dominánsabbak a középületek, noha az Erzsébet tér mellett is megtalálhatjuk a pesti városházát, és a bazilikát. A Lindenen meghatározóak a szórakoztató, kulturális létesítmények az elegáns üzletek, és a követségek. Az Andrássy út esetében az Erzsébet tér és Oktogon közti szakasz tartalmazza ugyanezeket funkciókat. A Brandenburgi kapu ugyanolyan jelkép Berlinnek mint a Hősök tere Budapesten. A Tiergarten és a Városliget közt is több párhuzam található, minkét park a város legfontosabb zöldterülete, számos kulturális épülettel.  A Linden ugyanakkor rövidebb, szélesebb, sétányszerűbb, végig belvárosi beépítésű. Az Andrássy hosszabb, keskenyebb, kevésbé sétányszerű, külső részeinek szabadonálló villás beépítése átmenetet képez a Városliget felé.

Andrássy negyed, múzeum negyed és kulturális tengely

Néhány hete új gondolatok láttak napvilágot a sajtóban, a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán. A hír első része, mely szerint a Szépművészeti bővítése nem valósul meg, sokak számára sokkoló volt, mások számára pedig egyenesen megváltást hozott. A hír második része, vagyis az új Dózsa György úti múzeumnegyedről, Andrássy negyedről, és kulturális tengelyről szóló sorok elég izgalmasan hangzottak, de egyenlőre elég ködösek, kialakulatlanok, így most néhány bejegyzésen keresztül ezzel a témával fogok foglalkozni. 

Első körben megpróbálok rendet vágni a fogalmak közt, és kihámozni hogy körülbelül mit takarhatnak az Andrássy negyed, kulturális tengely, és múzeum negyed kifejezések. Következő lépésben a kulturális tengelyre fókuszálva, néhány európai nagyvárost látogatok meg képzeletben, majd egy barcelonai bejegyzés fog következni, végül pedig a saját gondolataimmal fogom untatni a kedves olvasóimat.

Kezdjük tehát a témát, a sajtóban megjelent fogalmak tisztázásával. Az Andrássy negyed nem új keletű, korábban az Andrássy utat és közvetlen környékét jelölték már ezzel a kifejezéssel, bár azt nem lehet mondani hogy ez egy nagyon elterjedt megnevezés lett volna. A sajtóban sajnos erősen keveredik a kifejezés, általában az egykori felvonulási téren tervezett múzeumnegyedet  nevezik így. Az Andrássy negyed elnevezés azonban a koncepció szerint ennél tágabb értelmet nyer. Andrássy negyednek neveznénk a jövőben a Budai vár és a Városliget közt az Andrássy útra felfűzött terület egészét.

A múzeum negyed kifejezés alatt a koncepció a Dózsa György út menti területeket érti, a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig. Ez a terület az, ahol valaha a Regnum Marianum templom állt, majd a Sztálin szobor és a kor állami ünnepségek kaptak helyet, megélt már több Nemzeti Színház tervet is, majd egy nagyszerű 56-os emlékmű került ide, de a legnagyobb része mind mai napig csupán egy lepusztult parkoló.

Az Ezredéves kiállítás

A múzeum negyed fogalmához fontos megjegyezni hogy a terület komoly kiállítási hagyományokkal bír. A Millenniumi, vagy Ezredéves kiállítás óta, bár egyre csökkenő mértékben, a Városliget Budapest egyik legfontosabb kiállításai területe. Az Ezredéves Kiállításra a liget benépesült kiállítási épületekkel. Ezek nagy része ideiglenes jelleggel épült, de mégis jónéhány épület túléve a kiállítást, egészen napjainkig működik. Változatlan funkcióval a mai napig üzemel a Műcsarnok, átalakítva a Vajdahunyadvár, ami eredetileg történelmi látványtárként funkcionált. Kibővítve és átalakítva működik a Műjégpálya épülete, ami Vaskapu- és folyamszabályozási pavilonnak épült, egykori értékeitől alaposan kiforgatva a Közlekedési Múzeum, ami valaha a MÁV kiállítási pavilonjának volt, valamit a Millenniumi Szalon ami Egészségügyi Csarnokként üzemelt az Ezredéves Kiállítás alatt. Említést érdemel még a Petőfi Csarnok helyén állt, a világháborúban bombatalálatot kapott, majd lebontott Iparcsarnok, ami talán a legnagyobb háborús vesztesége a ligetnek. A Szépművészeti Múzeum ugyan már az Ezredéves Kiállítás után épült, de funkciójában tovább bővítette a liget múzeum negyed jellegét. A hagyományok, és a páratlan adottságok miatt is azt gondolom, a múzeumnegyednek a ligetbe, illetve annak a határterületére való költöztetése mindenképp jó gondolat, különösen ha az együtt fog járni a meglévő múzeumok rekonstrukciójával.

Az egykori Iparcsarnok épülete

A Közlekedési múzeum a háború előtt

A Dózsa György útra tervezett új múzeumok listája még meglehetősen ködös, de valószínűnek látszik hogy itt kap helyet a Műcsarnok bővítése, az új Néprajzi Múzeum, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Fotográfiai Múzeum a Szépművészeti bővítése, és esetleg az új Petőfi Csarnok. A Szépművészeti bővítése kapcsán felmerül kérdés, hogy a régi épülettől viszonylag távol eső új bővítés képes lesz-e valódi bővítésként funkcionálni. Ez abban az esetben jelenthet megoldást, ha az új épület a Szépművészeti vándorkiállításainak adna otthont, így a tervezett bővítést inkább egy új, ideiglenes kiállítási épületként működne, szervezetileg a Szépművészeti Múzeum kötelékében.

Egy terv a Hősök teréről. Bízzunk benne hogy nem ilyen lesz...

A terv számomra legizgalmasabb része a kulturális tengely. A kifejezés alatt azt az útvonalat értjük, ami kapcsolatot teremt a Budai vár és a Városliget közt, vagyis felfűzi az Andrássy negyedet. Pontos útvonala még nincs, de nyilvánvalóan tartalmazza az Andrássy utat és feltehetően a Lánchidat. A város szempontjából szerintem nagyon érdekes kérdés hogy a tengely milyen új kapcsolatokat hoz létre, milyen térsorokat, útvonalakat fűz fel, hogy lehetne egységesen és egyértelműen megfogalmazni a kulturális tengelyt úgy, hogy az egy igazi útvonalként, sétányként jelenhessen meg, és köthesse össze a várat a Városligettel. De erről többet majd a következő bejegyzésekben...