Valahol Dél-Amerikában

    Bogotá, Kolumbia fővárosa 2600 méter magasan fekszik az Andok gyűrűjében. A város Dél-Amerika egyik legnagyobb, és leggyorsabban növekvő nagyvárosa. Ma Bogotá lakossága elővárosaival együtt már több mint 8 millió. A várost a kétezres évekig kirívóan magas bűnözés, állandósult közlekedési káosz, és áttekinthetetlen városi terjeszkedés jellemezte.

Bogotá az üzleti negyede...

... és a nyomortelepek

    Az 1998-ban polgármesterré választott Enrique Peñalosa a társadalmi problémák enyhítésére rendkívül szokatlan megoldást választott. Az új városvezetés, a tervezett nagy útépítések helyett újjászervezte kaotikus tömegközlekedést, korlátozta a gépkocsi használatot, nagyívű közterületi fejlesztésekbe, kulturális, és oktatásfejlesztésbe fogott. A városfejlesztés elsődleges célja, a város lakosságának 70%-át kitevő szegény réteg felzárkóztatása volt. Az eredmények már néhány év múltán is látványosak voltak. Lényegesen csökkent a bűnözés, jelentősen mérséklődött a környezetszennyezés. A kulturális és oktatás fejlesztések hatására sokat javult az iskolázottság, aminek jelentős gazdaságfejlesztő hatása volt, és van.

Kis tér az Alameda El Porvenir mentén

    A leszakadt rétegek felzárkóztatásában a kulturális és oktatási fejlesztéseken kívül fontos szerepet kaptak a közterületi fejlesztések is. A burjánzó nyomortelepek közt, a város nyugati és déli részein, gyalogos és kerékpáros sétányokat, alamedákat építtetett a városvezetés. A sétányok célja a nyomortelepek összekötése az új oktatási, kulturális és szabadidős létesítményekkel. Az alamedák rendkívül népszerűek lettek, a nyomortelepek igazi közösségi központjaivá váltak. A sétányok, és a kapcsolódó létesítmények új irányt szabtak a bűnözés által leginkább veszélyeztetett fiatalságnak, így a bűnözői csoportok nehezebben érték el a fiatalokat.

Az Alameda El Porvenir helye a városszövetben

    A leghosszabb, és egyben leghíresebb új városi sétányt, az El Porvenir nevű nyomortelepről nevezték el, stílusosan Alameda El Porveir-nek, magyarul a jővő sétányának. Az Alameda El Porvenir 17 km hosszú, 15 m széles, egyik oldalán gyalogos sétánnyal, másik oldalán kerékpárúttal. Az El Porvenir a város szegény nyugati oldalát keretezi körútszerűen, felfűzve a legszegényebb nyomortelepeket. A sétány két vége csatlakozik a Transmilenio nevű zárt pályás autóbusz hálózathoz. A nyomvonal a rendszertelen beépítés miatt erősen tördelt.

Tömeg az El Porvenir sétányon

 

Alameda El Porvenir

    Az Alameda El Porvenir mellett számos rövidebb sétány és kerékpárút létesült. A négy éves program összesen 200 km kerékpárutat, 45 km gyalogos sétányt, több százezer négyzetméter járdát, 300 kisebb parkot, játszóteret vagy sportpályát tartalmazott. Az El Porvenir mellett a program kiemelkedő része volt az északnyugati nagy, városi parkokat a belvárossal összekötő  Alameda Juan Amarillo, és a város egyik új jelképe, a 20 hektáros Parque Tercer Milenio.

Alameda Juan Amarillo

 

  

Parque Tercer Milenio

    Az 1998-2002 közt Enrique Peñalosa nevével fémjelzett fejlesztéseknek köszönhetően Bogotában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős javulást tudtak elérni a városi életminőségben. A Bogotái példa is bizonyítja, hogy a közlekedési problémák megoldása helyett a közlekedés szigorú korlátok közé szorítása, és a közterületek fejlesztése hozhat csak valódi városi életminőség javulást.