Andrássy tengely I. rész. A ligettől az Oktogonig

 Az elmúlt néhány bejegyzésben a blog az Andrássy tengellyel foglalkozott. Az első részben megismerkedtünk a kormány terveivel, majd megnéztünk néhány európai példát, hasonló sugárutak életéről. Eljött az idő hogy a blog szerzője elgondolkozzon azon, vajon mi lehet az Andrássy út, és a kapcsolódó területek jövője, ha megvalósul a tervezett Andrássy negyed, és az Andrássy tengely. Nézzük meg tehát milyen volt régen az Andrássy út, mi az ami változott, és milyen kihívásokkal kell a jövőben szembenézni.

Az Andrássy régen és ma

  Az Andrássy út építését gróf Andrássy Gyula tervezetére 1870-ben foglalták törvénybe. A következő évben meg is kezdődtek a kisajátítások, majd 1972-től az építés. A tervek szerint 5 év alatt kellett volna felépülni az összes épületnek, majd a következő 5 évben a csatlakozó utcák épületeinek. Az 1873-as gazdasági válság az építést lelassította, így az utolsó telek csak 1885-ben épült be, ekkor nevezték el az addig egyszerűen sugárútnak nevezett új utat Andrássy Gyuláról.

Az Erzsébet tér felől a századfordulón

  Az Andrássy utat három szakaszra szabályozták. A belső rész a Kiskörút és az Oktogon közt 844 m hosszú, szélessége 34 m, 3-4 emeletes zárt sorú házak szegélyezik. A belső szakaszon szervízút és sétány nincs, csupán kocsiút és járda, platán fasorral. A középső szakasz az Oktogon és a körönd közt 563 m hosszú, 45,5 m széles, 2-3 emeletes zárt sorú házak szegélyezik. A középső szakaszon szervízút, és gyalogos sétány egészíti ki a főutat, kettős platán fasorral. A külső szakasz a Körönd és a Hősök tere közt 656 m hosszú, 45,5 m széles, a Bajza utcáig két emeletes zárt sorú, azt követően szabadonálló előkertes a beépítés jellege. A középső szakaszhoz hasonlóan a főutat szervízút és gyalogos sétány egészíti ki, kettős platán fasorral.

Az oktogontól a liget felé

  A középső és külső szakaszok kialakítása eltér a belső szakaszétól. A középső kocsiutat a fogatok számára alakították ki, a fő utat kétoldalt kísérő sétány a gyalogosoké volt, a mai szervízutat pedig az úrlovasok számára építették. A "lovas sétányt" fakocka burkolattal látták el, ami egyben hangtompító és patakímélő is volt. A kocsiút, a sétány, és a járda egységesen kockakő burkolatot kapott.

A köröndtől a liget felé

  1896-ra épül meg a kisföldalatti, ekkor cserélik le a fakockát kockakőre. 1910-ben kiépül a villanyvilágítás, majd 1915-ben elindul az első autóbusz. 1920-ban újratelepítik a fasorokat, mivel az első világháborúban a szénhiány miatt, a lakosság a fasor nagy részét kivágta. Ekkor kerültek az Andrássy belső részére az ostorfák, közülük jónéhány a mi napig látható. A harmincas években a gyalogos sétányokon kívül az összes kockakő burkolatot aszfaltra cserélik. A második világháború nem okoz komoly veszteségeket az Andrássyn, a 70-es évektől kezdve azonban az út jellege a többi főútvonalhoz hasonlóan megváltozik. A gépjárműforgalom erősödésével egyre csökken a korzó jelleg és a sózás miatt a platánok fokozatosan elhalnak. A felújítás során 1989-ben, a középső, oktogon és a körönd közti szakaszra kőriseket telepítettek, a köröndtől kifelé pedig pótolják a tönkrement platánokat. A platánok azonban így sem bírták elviselni a körülményeket, ezért  2005-ben a külső szakasz platánjait is kőrisre cserélték. 

  A 2000-es évektől az Andrássyn megjelentek tömegrendezvények. Nagyobb rendezvényeken (Critical Mass, Autómentes nap, Nemzeti Vágta, Vasárnapi Zenés Korzó, Budapest Parádé, Melegfelvonulás, politikai rendezvények, stb.) a sugárút teljes lezárásra kerül, maratoni futóversenyek esetén a forgalom a szervízutakra van terelve.

Aszfaltrajzok az Andrássyn

  Az Andrássy út fasorainak a pusztulása jól szemlélteti azt a folyamatot ami a városi főutakkal az elmúlt száz évben történt. A belváros főútvonalai, a motorizáció előtt a városi élet fő színterei voltak. Az Andrássy út és a Körút nemcsak főút volt, de egyben korzó is. Az emberek kimentek sétálni, "korzózni", betértek a kávéházakba, leültek a teraszokra, esetleg vásároltak valamit. A motorizáció terjedésével a városi élet a főútvonalakról fokozatosan kiszorult, az utak elnéptelenedtek, az üzletek, vendéglátóhelyek kiürültek. Az elmúlt húsz év városi reneszánsza Ráday utcákban, és Liszt Ferenc tereken élesztette ujjá azt az életet, ami korábban az Andrássyn, a Körúton vagy a Rákóczi úton folyt. Az éledő tömegrendezvények, Andrássy negyed, és az Andrássy tengely magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az Andrássy út újra egy igazi korzó legyen.

Nemzeti Vágta

  Andrássy tengely kiépítésével új múzeumok, vendéglátóhelyek, és szállodák fogják gazdagítani az Andrássy út kínálatát. Az új létesítmények át fogják alakítani a forgalom jellegét. Jelenleg a közúti forgalomban még számottevő az átmenő forgalom szerepe, ami a Kós Károly sétány tervezett lezárásával csökkenni fog. Ezzel szemben növekedni fog a célforgalmi jelleg, ami több parkolóhelyet igényel. Lényegesen növekedni fog a gyalogos és kerékpáros forgalom így erősödik a sétány jelleg, ami szélesebb járdákat igényel, valamint a külső szakaszon valódi kerékpárút kiépítését.  A több tömegrendezvény miatt számítani kell arra hogy az Andrássy egyre hosszabb időszakokra lesz lezárva a közúti forgalom elől. A hosszabb lezárások feszültségeket fognak okozni, mivel szállodák és egyéb intézmények megközelítése a lezárások alatt szinte lehetetlenné válik, ami erősen korlátozza például egy hotel működését.

A Kós Károly sétány lezárásának terve, a XIV. kerület szabályozási tervén

  Bár az Andrássy út egy "klasszikus" értéke a városnak, érdemes lenne legalább egy eszmefuttatás erejéig azon elgondolkodni, hogy milyen átalakítással lehetne az új kihívásokkal szemben megfelelni. Hogy lehetne növelni a sétányok területét, a parkolóhelyek számát, új közterületeket kialakítani, és megoldani a rendezvények függetlenítését a közúti forgalomtól. Első körben megvizsgáljuk mit lehetne tenni az Andrássy külső szakaszán, a liget és az Oktogon közt.

Az Andrássy út külső részének jelenlegi kialakítása

  A gyalogos és kerékpáros felületek növekedése csak a közúti felületek rovására képzelhető el. Az oktogontól a ligetig tartó külső szakaszokon a jelenlegi kialakítás 2x2 sávos főút kétoldali szervízúttal, ami 1 sáv + 1 parkolósáv. Ez összesen 8 sávot jelent, ami egyértelműen felesleges. Az egyik lehetőség a szervízutak sétánnyá alakítása, ami lényegében a járdák kibővítését jelentené. Ezt a megoldást alkalmazták a Champs-Élysées átépítésénél is. A szervízutak leburkolásával azonban eltűnnének a parkolók is, amiket Párizs esetében térszint alatti parkolók építésével pótoltak. A szervízutak köztérré alakítását a Champs-Élysées-én elsősorban az üzletek és vendéglátóhelyek kitelepülése indokolta, a vendéglátó teraszok bővítésének az igénye. Az Andrássy Oktogon és liget közti szakaszán azonban nem a kereskedelem dominál. Így a szervízutak leburkolásával megnövelt járdafelületeket nem töltenék ki a vendéglátó teraszok, a parkolást pedig meglehetősen költséges lehetne megoldani teljes egészében a térszín alatt. Ez a megoldás, vagyis a járda szélesítése, inkább az Erzsébet tér és Oktogon közti szakaszon tűnik jobb választásnak. 

  Egy másik lehetőség, a sétányok középre telepítése. Ebben az esetben a szervízutak helyre kerülne a főút, a jelenlegi főút pedig széles sétánnyá alakulna. Ez a megoldás a berlini Unter den Lindenhez, vagy a barcelonai Avinguda Diagonal átalakításának terveihez hasonlít. A sétányok középre telepítésével, jelentős új közterületek keletkeznének közepén, ami a forgalomtól lényegében zavartalanul használható, rendezvények esetén csak a keresztező utakat kellene lezárni. Ez nagy mértékben javítaná az Andrássy úti intézmények és szállodák megközelítését és működését, és jól ki lehetne szolgálni a rendezvényeket is az oldalsó útpályáról, és a parkolóból.

Az Andrássy külső szakasza a középső sétánnyal

  A középső sétánnyal átalakulna az Andrássy és a sugárút menti terek kapcsolata is. A Hősök tere esetében a sétány egyenesen a térre futna ki, így egy széles gyalogátkelővel a Hősök terek közvetlenül bekapcsolható lenne az Andrássy út sétányára.

Hősök tere jelenlegi kialakítása

Hősök tere a középső sétány esetén

  Az Oktogonnál, és a Köröndnél az út közepe közterületté válna, a gépjárművek a tér peremére szorulnának. Az új, forgalomtól mentes köztereken szökőkút vagy szobor elhelyezésére lenne lehetőség. A Körönd esetén a meglévő szobrokat a helyükön hagyva, a tér geometriájához igazodó kör alakú vízmedence és szökőkút lenne létesíthető.

A Körönd jelenlegi kialakítása

A Körönd kialakítása középső sétány esetén

  Az Oktogonnál a Köröndhöz hasonló vízmedence létesíthető de nyolcszög alakban, az oktogon geometriájához igazítva. Ebben az esetben szükség lenne a nagykörúti villamos vágányok áthelyezésére, a jelenlegi megállók megtartásával.

Az Oktogon jelenlegi kialakítása

Az Oktogon kialakítása középső sétány esetén

  Ez a kialakítás az új múzeumok építésével nagyrészt beépülő 56-osok tere, vagy korábbi nevén Felvonulási tér rendezvényhelyszíni szerepét is képes lenne átvenni. A Felvonulási tér koncertjei a Hősök terére, vagy a Köröndre kerülhetnének, a kiállítások, vásárok (ARC, Budapest Fridge, Mikulásgyár, Borfalu) pedig a sétány teljes hosszában az Oktogontól a Hősök teréig terjedhetnének.

  Az átalakításhoz a jelenlegi 2x2 sávos főút térburkolásán kívül szükség lenne szervízút szélesítésére is. Mivel a 3 m széles járdát nem célszerű csökkenteni, a szélesítést az út tengelye felé lehetne elkövetni. Ebben az esetben azonban a kettős fasor külső sorát át kell helyezni. Mivel a fák még fiatalok, az áthelyezés elvégezhető, de a szélső járdát még ki kell egészíteni egy 1,5 m-es zöldsávval. Az új útpálya a szervízút helyén 2,5 m széles parkolósávot, és 3+3 m széles forgalmi sávokat tartalmazna.

  Az Andrássy tengely második részében a sugárút belső szakasza, az Erzsébet tér, a Széchenyi tér kerül sorra.

Pesti körsétány

A korábban bemutatott koppenhágai, bogotai, és valenciai példák bizonyítják hogy egy-egy park, vagy sétány kialakítása milyen jelentős hatással lehet egy-egy település életében. A siker egyik záloga, ha jelentős potenciállal rendelkező területeket sikerül bevonni a város vérkeringésébe, és olyan funkciókat integrálni amire valós igénye van a helyi társadalomnak. A zöld gyűrű terve, a gondolat első hazai leképeződése volt, a következő gondolat pedig részben tekinthető a zöld gyűrű továbbfejlesztésének.

Budapest meghatározó városképi elemei a pesti körutak. A Kiskörút és a Nagykörút szabályos rendben következnek, a Nagykörút és a Hungária körút közti területen azonban legalább egy, de inkább két elcsökevényesedett körútkezdemény található.  Az elcsökevényesedett körutak befejezésére soha nem volt komoly akarat, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy vajon milyen lenne egy új körút a Hősök terén keresztül. Íme egy kis játék, hogy nézne ki az új körút a szerző olvasatában.

Az első kérdés hogy milyen egy mai körút, milyen igényekhez kell alkalmazkodnia?

a körsétány fő eleme, a sétány 

A városaink világháború utáni történetében közlekedés vezérelt várostervezés uralkodott. A tapasztalatokból leszűrhető, hogy az egyéni közlekedés igényeit sehol nem sikerült kielégíteni, miközben jelentős közterületek áldoztunk fel, tönkretettük a városaink levegőjét, és élhetetlenné a közterületeket. A közlekedésvezérlés helyett emberközpontú tervezésre van szükség, ami élhető és használható tereket teremt a városokban. Ennek megfelelően egy új körút kialakítása a belvárosi közegben a szerző értelmezésében a soksávos autóút helyett egy tömegközlekedéssel ellátott zöldterületekből, és közterületekből álló láncolat alkot, a lokális igényekre méretezett közúti kiegészítéssel. Az új körút tehát inkább egy sétány, egy „körsétány”. A körsétányon  az út központi eleme a középen elhelyezett legalább 12 m széles zöldsáv. Itt kapna helyet a gyalogos sétány, kerékpárút, játszóterek, szabadidős terek, és természetesen a két kísérő fasor. A zöldsávot villamos pálya választaná el a közúttól, ami irányonként egy-egy forgalmi sávot kapna parkolósávval.

a körsétány keresztmetszete

A második kérdés, hogy kapcsolódhatnának össze a körút kezdemények?

Északról délre a körsétány a Dózsa György út mentén vezetne a Dunától a Hősök terén keresztül a Keleti pályaudvari rendezőig. Déli szakasza a Józsefvárosi pályaudvar és a Duna közt az Orczy út, Haller út nyomvonalán haladhatna. A köztes szakaszt a Kerepesi temető keleti határvonalán, vagy a temető átalakításával a temetőn keresztül lehetne kiépíteni a Keleti rendező pályaudvara és az Orczy tér közt. A körsétány északi végén gyalogoshíd köthetné össze a pesti oldalt a Margit-szigettel és a budai erőkkel, a sétány déli végén egy másik gyalogoshíd az ELTE és a BME egyetemi negyedeivel.

A harmadik kérdés hogy a körsétány milyen szerepet tölthetne be a város életében?

nyomvonal, és tervezett fejlesztések

A körsétány nyomvonalához három jelenleg tervezett fejlesztés kapcsolódik. A Városligetnél az Andrássy negyed új múzeumai kapnak helyet a közeljövőben, a Dózsa György út mentén. Az Olimpiai sporttelepen a Puskás stadion és az olimpiai edzőközpont rekonstrukciója várható, míg a déli oldalon a Millenniumi városközpont befejezése és az egyetemvárosi gyalogos híd kiépítése van napirenden. A körút kiépítése további nagy potenciállal rendelkező barna zónákat érintene, úgy mint a Nyugati pályaudvar rendezője, a Keleti pályaudvar rendezője, Kerepesi temető keleti részével határos Asztalos János utcai gyártelep, a Józsefváros pályaudvart területe, valamit a Józsefvárosi Ganz gyártelep. Az említett barna zónák területeit a körsétány jelentősen felértékelné.

barna zónák

 A körút összekapcsolná a pesti zöldterületek jelentős részét, az észak budai erdőket, a Margit-szigetet, a Városligetet, a Kerepesi temetőt, a Ganz telepen keresztül a Népligetet, az Orczy kertet, és a Haller kertet, valamit a tervezett csepeli parkot a Millenniumi városközponton érintéséval, és a dél-budai zöldterületeket a déli gyalogoshídon keresztül.

meglévő és új zöldterületek

A negyedik kérdés milyen új funkciók települhetnének a körút környékére?

A barna zónák a lakó és irodai fejlesztései mellett, a felsőoktatási fejlesztéseknek is izgalmas területet biztosítanának. A körsétány déli részén fekszenek a SOTE épületei, a tervezett déli dunai gyaloghíd budai oldalán a BME, és az ELTE TTK létesítményei. A közeljövőben fog felépülni a Közép-Európai Egyetem (CEU) új épülete a Soroksári út és a Haller utca kereszteződésében, a Ludovika épületébe padig rövidesen az új Közszolgálati Egyetem költözik. A Józsefvárosi pályaudvar, a szomszédos Ganz gyár, vagy a Kerepesi út menti barna zónák területére újabb egyetem campusok telepíthetőek, pl. a helyhiánnyal küzdő ELTE BTK.  Az egyetemekhez kapcsolódva, a körsétány mentén kaphatna helyet a Széchenyi könyvtár új épülete is.

A Józsefvárosi Ganz gyártelepnek jó adottságai vannak, a budai millenáris parkhoz hasonló kulturális és szabadidő központ kialakítására. A tematikus park a fenntartható fejlődés mottójára integrálhatná a témával kapcsolatos intézeteket, és intézményeket, kiállítóhelyeket. Ez a funkció jól kapcsolódna az egyetemi campus(ok)hoz. A Ganz telepen, vagy a Népligetben helyet kaphatna az egyre hontalanabbá váló vidámpark is, így a gyártelep igazi kapocs lehetne a Népliget felé is.

A Kerepesi temető és környékének átalakítása

A zöldterületek jelentős fejlesztésére van lehetőség a Kerepesi temető környékén. A Kerepesi temető elvben Nemzeti Panteonként működik, ám területe félreeső, jelentős része rendezetlen, bejárata alárendelt és méltatlan. A temető területének rendezésével a Nemzeti Sírkert átfordítható lenne körsétány felé. A körsétány felőli új főbejáratra fókuszálhatna a terület nagy része, míg a munkásmozgalmi parcellák továbbra is a Teleki tér felé néznének. A temető használaton kívüli részeinek rendezésével a körsétány vonalától keletre eső területeken, a meglévő értékes faállomány megtartásával nyilvános Botanikus kert alakítható ki. Az erősen csonkolt Fűvészkert helyett (vagy akár annak megtartása mellett), az új botanikus kert a párizsi Jardin des Plantes, vagy a londoni Royal Botanic Gardens mintájára népszerű városi parkként működhetne.
További jelentősebb zöldterületek alakíthatóak ki a Puskás stadion környezetében, az Orczy kert rekonstrukciója során, a Józsefvárosi Ganz gyártelep területén, valamint Nyugati rendezőnél.

Ötödik kérdés, hogy lehetne mindezt megvalósítani?

A körsétány legfontosabb szakasza köztes szakasz, az Orczy tér és a Keleti rendező közt. Ez a szakasz érinti a legnagyobb barna zónákat, így ezeken a területeken gyors értéknövekedésre lehet számítani. A területek felértékelődéséből keletkező haszon visszaforgatható a sétány kiépítésének költségvetésébe, jelentősen csökkentve a finanszírozási költségeket. A Nemzeti Sírkert rendezése és a Botanikus kert kialakítása népszerű beruházások lennének, ami sokat lendítene a fejlesztésen. A köztes területen végigvihető a Haller utca, Orczy út 34 m-es szabályozási szélessége.
A második szakasz a Keleti rendező, és a Városliget (tervezett Andrássy múzeumnegyed) közti szakasz lehetne. Itt a 34 m-es szabályozási szélesség nem vihető végig, így a későbbi esetleges szanálásokig a sétány szűkebb keresztmetszettel építhető ki. A második szakasszal a Puskás stadion környezete két új, nagyvonalú kapcsolatot kapna a belváros és a Városliget felé a Tököly út és a Kerepei út felől. A harmadik szakasz a Haller utca, Orczy út átalakítása lehetne, ahol csak az útpálya átalakítása szükséges. Negyedik szakaszként a Dózsa György út északi szakaszai, és a kapcsolódó gyaloghidak következhetnének.

A körsétány a közúti keresztmetszetet csak a Dózsa György út mentén csökkentné a jelenlegi állapotokhoz képest, de ezzel szemben a városlakók 10 hektárnyi aktív zöldterületet nyernénk a körsétány közepén kialakítandó 8 km hosszú zöldsávban. A sétány hatására új élettel töltődnének fel a kapcsolódó területek, és a kortárs kiegészítése lehetne a boldog békeidőkben kialakult városszerkezetnek.

Gyűrűvé font zöldterületek Budapesten

A közterületek fejlesztése az elmúlt bő 10 évben Magyarországon felszálló ágban volt. Minden valamit magára adó város, kerület, sőt falvak, rendelkeznek már egy főtér, vagy főutca jellegű sétálóövezettel. Ezek a "helyek" az összes gyermekbetegségükkel együtt is nagy fejlődést jelentenek a közterületek korábbi állapotához képest. 

Az utóbbi néhány évben, a gyakran elszigetelt, kampányszerű közterületi fejlesztések után megjelentek az integrált, jelentősebb városmegújítást megcélzó tervek és projektek is, amik nem csupán igényes közterületek létrehozását ígérik, hanem egy komplex stratégiát vázolnak fel városok, vagy városrészek megújulására. Ilyen jelentősebb programok pl. a pécsi EKF fejlesztései, a Budapest Szíve projekt, vagy olyan ötletek mint a Partraszállás névvel fémjelzett budapesti rakparti rehabilitáció. Ilyen ötlet volt néhány éve a Budapest Építészeti Jele című pályázat győztes terve, a Zöld körút, vagy zöld gyűrű. 

A zöld gyűrű egy összefüggő zöldterületi rendszer, ami a budai oldal erdőit kapcsolná össze a pesti oldal városi parkjaival. A hegyekben a gyűrű a meglévő turista utak felújításával, és újak építésével számol. A városi területeken, a terület adottságai függvényében széles park sávok, fásított sétáló utcák, és kerékpár utak kialakításával szervez összefüggő zöldterületi rendszert a nagy parkok közt.

Északról a zöld gyűrű az óbudai amfiteátrumnál érné el a beépített területeket. Itt a Nagyszombat utca vonalában építendő gyaloghíd kötné össze a budai erdőket a Margit-szigettel és a pesti oldallal. A gyaloghidak felületén is a zöldterületek dominálnánk, mindkét híd közepén a pillér felett kiszélesedő szerkezet fás ligetet hordozna. A pesti oldalon a zöld gyűrű a gyalogos zónává alakított Révész utcán folytatódna, érintve a Honvéd sporttelepet, majd az Állatkerten keresztül érné el a Városligetet. A ligettől a Stefánia átépítésével vezetne tovább a körút a Puskás stadion és létesítményeihez. A terv utalást tartalmaz a sporttelep zöldterületeinek a fejlesztésére is. A Papp László Aréna után a Hungária körúttal párhuzamosan haladó, sétálóutcává alkuló Százados utcában folytatódna zöld körút a Népligetig, majd az Epreserdőn keresztül érné el a Határ úti erdőt. A Határerdő Soroksári út felé való meghosszabbítása vezetné át a gyűrűt Csepelre, ahol a tervezett új közparkot kapcsolná a rendszerbe. Csepel és a budai oldal közt a tervezett Galvani úti, vagy az Albertfalvai hídon keresztül hozható létre a kapcsolat, ami azután a Kamaraerő, Olimpia park, Csillebérc útvonalon záródna.

gyaloghidak a szigetre Pestről és Budáról

híd a pesti oldalról

 A Zöld gyűrű terv első díjat nyert a Budapest építészeti jele pályázaton, ami annál inkább is figyelemre méltó, mivel a Zöld gyűrű nem kifejezetten nevezhető jelképnek, legalábbis nem abban az értelemben ahogy egy szobor, egy híd, vagy egy épület jelképként értelmezhető. A pályázat után a gyűrű a fiókba került, és a zöldterületek egységes rendszerbe foglalása egyenlőre semmilyen formában nem jelent meg a város hosszú távú céljai közt.

A pályázatban részt vevő tervezők:

Vezető tervező: Kovács Csaba építész, belsőépítész
Építész munkatársak: Madarasi-Papp Rita építész, Bakó Attila építész
Tájépítész tervező (zöldfelületi koncepció): Barcza Dániel, DLA, tájépítész