2011. április 4., hétfő

Andrássy negyed, múzeum negyed és kulturális tengely



Néhány hete új gondolatok láttak napvilágot a sajtóban, a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán. A hír első része, mely szerint a Szépművészeti bővítése nem valósul meg, sokak számára sokkoló volt, mások számára pedig egyenesen megváltást hozott. A hír második része, vagyis az új Dózsa György úti múzeumnegyedről, Andrássy negyedről, és kulturális tengelyről szóló sorok elég izgalmasan hangzottak, de egyenlőre elég ködösek, kialakulatlanok, így most néhány bejegyzésen keresztül ezzel a témával fogok foglalkozni. 
Első körben megpróbálok rendet vágni a fogalmak közt, és kihámozni hogy körülbelül mit takarhatnak az Andrássy negyed, kulturális tengely, és múzeum negyed kifejezések. Következő lépésben a kulturális tengelyre fókuszálva, néhány európai nagyvárost látogatok meg képzeletben, majd egy barcelonai bejegyzés fog következni, végül pedig a saját gondolataimmal fogom untatni a kedves olvasóimat.

Kezdjük tehát a témát, a sajtóban megjelent fogalmak tisztázásával. Az Andrássy negyed nem új keletű, korábban az Andrássy utat és közvetlen környékét jelölték már ezzel a kifejezéssel, bár azt nem lehet mondani hogy ez egy nagyon elterjedt megnevezés lett volna. A sajtóban sajnos erősen keveredik a kifejezés, általában az egykori felvonulási téren tervezett múzeumnegyedet  nevezik így. Az Andrássy negyed elnevezés azonban a koncepció szerint ennél tágabb értelmet nyer. Andrássy negyednek neveznénk a jövőben a Budai vár és a Városliget közt az Andrássy útra felfűzött terület egészét.


A múzeum negyed kifejezés alatt a koncepció a Dózsa György út menti területeket érti, a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig. Ez a terület az, ahol valaha a Regnum Marianum templom állt, majd a Sztálin szobor és a kor állami ünnepségek kaptak helyet, megélt már több Nemzeti Színház tervet is, majd egy nagyszerű 56-os emlékmű került ide, de a legnagyobb része mind mai napig csupán egy lepusztult parkoló.

Az Ezredéves kiállítás

A múzeum negyed fogalmához fontos megjegyezni hogy a terület komoly kiállítási hagyományokkal bír. A Millenniumi, vagy Ezredéves kiállítás óta, bár egyre csökkenő mértékben, a Városliget Budapest egyik legfontosabb kiállításai területe. Az Ezredéves Kiállításra a liget benépesült kiállítási épületekkel. Ezek nagy része ideiglenes jelleggel épült, de mégis jónéhány épület túléve a kiállítást, egészen napjainkig működik. Változatlan funkcióval a mai napig üzemel a Műcsarnok, átalakítva a Vajdahunyadvár, ami eredetileg történelmi látványtárként funkcionált. Kibővítve és átalakítva működik a Műjégpálya épülete, ami Vaskapu- és folyamszabályozási pavilonnak épült, egykori értékeitől alaposan kiforgatva a Közlekedési Múzeum, ami valaha a MÁV kiállítási pavilonjának volt, valamit a Millenniumi Szalon ami Egészségügyi Csarnokként üzemelt az Ezredéves Kiállítás alatt. Említést érdemel még a Petőfi Csarnok helyén állt, a világháborúban bombatalálatot kapott, majd lebontott Iparcsarnok, ami talán a legnagyobb háborús vesztesége a ligetnek. A Szépművészeti Múzeum ugyan már az Ezredéves Kiállítás után épült, de funkciójában tovább bővítette a liget múzeum negyed jellegét. A hagyományok, és a páratlan adottságok miatt is azt gondolom, a múzeumnegyednek a ligetbe, illetve annak a határterületére való költöztetése mindenképp jó gondolat, különösen ha az együtt fog járni a meglévő múzeumok rekonstrukciójával.

Az egykori Iparcsarnok épülete

A Közlekedési múzeum a háború előtt

A Dózsa György útra tervezett új múzeumok listája még meglehetősen ködös, de valószínűnek látszik hogy itt kap helyet a Műcsarnok bővítése, az új Néprajzi Múzeum, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Fotográfiai Múzeum a Szépművészeti bővítése, és esetleg az új Petőfi Csarnok. A Szépművészeti bővítése kapcsán felmerül kérdés, hogy a régi épülettől viszonylag távol eső új bővítés képes lesz-e valódi bővítésként funkcionálni. Ez abban az esetben jelenthet megoldást, ha az új épület a Szépművészeti vándorkiállításainak adna otthont, így a tervezett bővítést inkább egy új, ideiglenes kiállítási épületként működne, szervezetileg a Szépművészeti Múzeum kötelékében.

Egy terv a Hősök teréről. Bízzunk benne hogy nem ilyen lesz...
A terv számomra legizgalmasabb része a kulturális tengely. A kifejezés alatt azt az útvonalat értjük, ami kapcsolatot teremt a Budai vár és a Városliget közt, vagyis felfűzi az Andrássy negyedet. Pontos útvonala még nincs, de nyilvánvalóan tartalmazza az Andrássy utat és feltehetően a Lánchidat. A város szempontjából szerintem nagyon érdekes kérdés hogy a tengely milyen új kapcsolatokat hoz létre, milyen térsorokat, útvonalakat fűz fel, hogy lehetne egységesen és egyértelműen megfogalmazni a kulturális tengelyt úgy, hogy az egy igazi útvonalként, sétányként jelenhessen meg, és köthesse össze a várat a Városligettel. De erről többet majd a következő bejegyzésekben...