2011. június 3., péntek

Berlin, séta a hársfák alatt

Várostengelyeket vizsgáló sorozat első eleme a berlini Unter den Linden.  Berlin meghatározó városképi eleme egy 20 km hosszú kelet nyugati tengely, amelynek legrégebbi, és legpatinásabb része a Linden. Kezdjük a sétát egy kis történelemmel.

Brandenburgi kapu, a város jelképe
Berlin az 1700-as évek elején
Berlin az 1670-as évekig a kis Brandenburgi választófejedelmség nem túl jelentős központja volt. A falak közé szorított kisváros rohamos fejlődése Frigyes Vilmos választófejedelem alatt kezdődött. A város menedéket nyújtott az elűzött francia hugenották egy jelentős csoportjának, egyéb üldözött protestánsoknak, valamint visszafogadta a korábban elűzött zsidó lakosságát is. A lakosság jelentős gyarapodása a falak lebontását, és új városrészek alapítását eredményezte. A két legjelentősebb új városrész Dorotheenstadt, és Friedrichstadt a belvárost a Tiergartennel összekötő hársfasor, a későbbi Unter den Linden két oldalára épült. A két új kerület gyors fejlődésével a Linden rövidesen a város fő útvonalává vált. A Linden kitüntetett szerepét erősítette a keleti végen a palota körül kialakuló a reprezentatív főtér a Lust Garten, a nyugati oldalon a Charlottenburgi nyári kastély, és a Tiergarten, ami kezdetben a fejedelmek vadászterülete volt, majd a XIX. század végén a város legnagyobb parkja, kormányzati és kulturális épületekkel. A Hitleri időkben átalakították a Lindent. A fasorokat lecserélték, és a középső gyalogos sétány két oldalán szélesebb útpálya épült a fasorok áthelyezésével. Szélesítették és meghosszabbították a Linden  folytatását jelentő Charlottenburgi országutat is,  így a Linden egy közel húsz km hosszú kelet-nyugati tengely belvárosi szakasza lett, amely a város újra egyestését követően is Berlin legfontosabb útvonala maradt.
valamikor a századfordulón
Berlin egykori főtere a Lust Garten, a Linden kezdőpontja. A tér, mint a neve is mutatja, valaha egy kert volt, a királyi palota kertje. A Linden kiépítése után a palotakert körül, a már álló királyi palotával szemben épült fel az Altes Múzeum a berlini múzeumnegyeddel, és a dóm, egy régebbi templom átalakításával. A Lust Garten középületei a politikai, egyházi hatalom, valamint a tudományok és művészetek reprezentálását szolgálták. Ligetes kert jellegét egészen a Hitleri időkig megőrizte, amikor lekövezték és reprezentatív dísztérré alakították. A második világháború után a romos palotát lebontották, helyére felépültek az új hatalom középületei a Lust Garten padig újra parkosították. Ma a királyi palota rekonstrukcióját tervezik a közben elbontott NDK középületeinek helyén. 
Lustgarten
A Linden első szakasza a Spree folyó és a  Nagy Frigyes szobor közt elnyújtott tér-szerű. Mivel ez a terület a régi városfalak közvetlen védelmi övezetéhez tartozott, ide fasorokat sem telepítettek. Nagy Frigyes itt kívánta felépíteni a város fórumát, de végül csak az operaház készült el. A későbbiekben az operaház környékére előkelő paloták és középületek épültek, így környéken a múzeumi, egyetemi és színházi élet dominál.
Nagy Frigyes szobra
  A Linden második szakasza Brandenburgi kapuig tart. Ez a szakasz az "igazi hársfák alatti" útvonal. A Linden közepén hársfákkal szegélyezett sétány húzódik, amit valaha kizárólag az előlelők használhattak a Charlottenburgi kastély felé, vagy a Tiergarten-beli vadászatok alkalmával. Ma a hársok alatti sétány a város népszerű korzója. A Brandenburgi kapu felé haladva a középületek helyét fokozatosan az elegáns üzletek, és a követségek veszik át.
A hársfák alatt ...
 A Linden végét a Brandenburgi kapu és Pariser platz képezi. Ez a téregyüttes jelentőségében a Hősök terével rokonítható, de a városi közeg és a tér sokkal zártabb.  A Brandenburgi kapun túl folytatódik a város kelet-nyugati tengelye  a Június 17.-e sugárúttal, és a Tiergarten ligetével.   A Tiergarten szervesen kapcsolódik a Lindenhez, északi részén a kormányzati épületekkel, déli részén az új kulturális negyeddel ahol Mies Nemzeti galériája, Scharoun koncertterme, és még jónéhány kortárs kulturális épület kapott helyet a Potzdamer platz pezsgő tere körül.
A Linden a Tiergarten felől

  A Linden teljes szélessége 62 m. Az út gerincét a 16,5 m széles középső gyalogos sétány képezi, ami időnként rendezvényeknek is helyet ad. A sétány mellett 2x4 sávos útpálya húzódik ami 1-1 parkolósávot, 1-1 buszsávot, és 2-2 forgalmi sávot tartalmaz. Az útpályát a sétány felőli oldalon 1-1 kerékpársáv egészíti ki. A Linden homlokzatai előtt 8,5m széles járda húzódik, ami elegendő a vendéglátó teraszok kialakításához is.
Brandenburgi kapu a Tiergarten felől
Összevetve az Unter den Lindent az Andrássy úttal, a városképben betöltött szerepük hasonló, bár a Linden lényegesen meghatározóbb eleme a Berlini városképnek mint az Andrássy út Pesten. Mindkét út a belvárosból, egy hatalmi-reprezentációs térről indul, a város legfontosabb zöldterületét veszi célba, és egy-egy emlékművel zárul. A Lust Garten parkos kialakítása hasonló a pesti Erzsébet térhez, tartalmában dominánsabbak a középületek, noha az Erzsébet tér mellett is megtalálhatjuk a pesti városházát, és a bazilikát. A Lindenen meghatározóak a szórakoztató, kulturális létesítmények az elegáns üzletek, és a követségek. Az Andrássy út esetében az Erzsébet tér és Oktogon közti szakasz tartalmazza ugyanezeket funkciókat. A Brandenburgi kapu ugyanolyan jelkép Berlinnek mint a Hősök tere Budapesten. A Tiergarten és a Városliget közt is több párhuzam található, minkét park a város legfontosabb zöldterülete, számos kulturális épülettel.  A Linden ugyanakkor rövidebb, szélesebb, sétányszerűbb, végig belvárosi beépítésű. Az Andrássy hosszabb, keskenyebb, kevésbé sétányszerű, külső részeinek szabadonálló villás beépítése átmenetet képez a Városliget felé.


2 megjegyzés:

  1. Köszönet! Ezt az írást majd szeretném átemelni a Berlinnel foglalkozó blogomba - persze korrekt hivatkozással.

    http://berlin2010.blog.hu/

    VálaszTörlés
  2. Kedves mB!

    Ha átemelnéd a Berlin2010-be, annak annak a legjobban én örülnék.

    Üdv: BA

    VálaszTörlés