Pesti körsétány

A korábban bemutatott koppenhágai, bogotai, és valenciai példák bizonyítják hogy egy-egy park, vagy sétány kialakítása milyen jelentős hatással lehet egy-egy település életében. A siker egyik záloga, ha jelentős potenciállal rendelkező területeket sikerül bevonni a város vérkeringésébe, és olyan funkciókat integrálni amire valós igénye van a helyi társadalomnak. A zöld gyűrű terve, a gondolat első hazai leképeződése volt, a következő gondolat pedig részben tekinthető a zöld gyűrű továbbfejlesztésének.

Budapest meghatározó városképi elemei a pesti körutak. A Kiskörút és a Nagykörút szabályos rendben következnek, a Nagykörút és a Hungária körút közti területen azonban legalább egy, de inkább két elcsökevényesedett körútkezdemény található.  Az elcsökevényesedett körutak befejezésére soha nem volt komoly akarat, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy vajon milyen lenne egy új körút a Hősök terén keresztül. Íme egy kis játék, hogy nézne ki az új körút a szerző olvasatában.

Az első kérdés hogy milyen egy mai körút, milyen igényekhez kell alkalmazkodnia?

a körsétány fő eleme, a sétány 

A városaink világháború utáni történetében közlekedés vezérelt várostervezés uralkodott. A tapasztalatokból leszűrhető, hogy az egyéni közlekedés igényeit sehol nem sikerült kielégíteni, miközben jelentős közterületek áldoztunk fel, tönkretettük a városaink levegőjét, és élhetetlenné a közterületeket. A közlekedésvezérlés helyett emberközpontú tervezésre van szükség, ami élhető és használható tereket teremt a városokban. Ennek megfelelően egy új körút kialakítása a belvárosi közegben a szerző értelmezésében a soksávos autóút helyett egy tömegközlekedéssel ellátott zöldterületekből, és közterületekből álló láncolat alkot, a lokális igényekre méretezett közúti kiegészítéssel. Az új körút tehát inkább egy sétány, egy „körsétány”. A körsétányon  az út központi eleme a középen elhelyezett legalább 12 m széles zöldsáv. Itt kapna helyet a gyalogos sétány, kerékpárút, játszóterek, szabadidős terek, és természetesen a két kísérő fasor. A zöldsávot villamos pálya választaná el a közúttól, ami irányonként egy-egy forgalmi sávot kapna parkolósávval.

a körsétány keresztmetszete

A második kérdés, hogy kapcsolódhatnának össze a körút kezdemények?

Északról délre a körsétány a Dózsa György út mentén vezetne a Dunától a Hősök terén keresztül a Keleti pályaudvari rendezőig. Déli szakasza a Józsefvárosi pályaudvar és a Duna közt az Orczy út, Haller út nyomvonalán haladhatna. A köztes szakaszt a Kerepesi temető keleti határvonalán, vagy a temető átalakításával a temetőn keresztül lehetne kiépíteni a Keleti rendező pályaudvara és az Orczy tér közt. A körsétány északi végén gyalogoshíd köthetné össze a pesti oldalt a Margit-szigettel és a budai erőkkel, a sétány déli végén egy másik gyalogoshíd az ELTE és a BME egyetemi negyedeivel.

A harmadik kérdés hogy a körsétány milyen szerepet tölthetne be a város életében?

nyomvonal, és tervezett fejlesztések

A körsétány nyomvonalához három jelenleg tervezett fejlesztés kapcsolódik. A Városligetnél az Andrássy negyed új múzeumai kapnak helyet a közeljövőben, a Dózsa György út mentén. Az Olimpiai sporttelepen a Puskás stadion és az olimpiai edzőközpont rekonstrukciója várható, míg a déli oldalon a Millenniumi városközpont befejezése és az egyetemvárosi gyalogos híd kiépítése van napirenden. A körút kiépítése további nagy potenciállal rendelkező barna zónákat érintene, úgy mint a Nyugati pályaudvar rendezője, a Keleti pályaudvar rendezője, Kerepesi temető keleti részével határos Asztalos János utcai gyártelep, a Józsefváros pályaudvart területe, valamit a Józsefvárosi Ganz gyártelep. Az említett barna zónák területeit a körsétány jelentősen felértékelné.

barna zónák

 A körút összekapcsolná a pesti zöldterületek jelentős részét, az észak budai erdőket, a Margit-szigetet, a Városligetet, a Kerepesi temetőt, a Ganz telepen keresztül a Népligetet, az Orczy kertet, és a Haller kertet, valamit a tervezett csepeli parkot a Millenniumi városközponton érintéséval, és a dél-budai zöldterületeket a déli gyalogoshídon keresztül.

meglévő és új zöldterületek

A negyedik kérdés milyen új funkciók települhetnének a körút környékére?

A barna zónák a lakó és irodai fejlesztései mellett, a felsőoktatási fejlesztéseknek is izgalmas területet biztosítanának. A körsétány déli részén fekszenek a SOTE épületei, a tervezett déli dunai gyaloghíd budai oldalán a BME, és az ELTE TTK létesítményei. A közeljövőben fog felépülni a Közép-Európai Egyetem (CEU) új épülete a Soroksári út és a Haller utca kereszteződésében, a Ludovika épületébe padig rövidesen az új Közszolgálati Egyetem költözik. A Józsefvárosi pályaudvar, a szomszédos Ganz gyár, vagy a Kerepesi út menti barna zónák területére újabb egyetem campusok telepíthetőek, pl. a helyhiánnyal küzdő ELTE BTK.  Az egyetemekhez kapcsolódva, a körsétány mentén kaphatna helyet a Széchenyi könyvtár új épülete is.

A Józsefvárosi Ganz gyártelepnek jó adottságai vannak, a budai millenáris parkhoz hasonló kulturális és szabadidő központ kialakítására. A tematikus park a fenntartható fejlődés mottójára integrálhatná a témával kapcsolatos intézeteket, és intézményeket, kiállítóhelyeket. Ez a funkció jól kapcsolódna az egyetemi campus(ok)hoz. A Ganz telepen, vagy a Népligetben helyet kaphatna az egyre hontalanabbá váló vidámpark is, így a gyártelep igazi kapocs lehetne a Népliget felé is.

A Kerepesi temető és környékének átalakítása

A zöldterületek jelentős fejlesztésére van lehetőség a Kerepesi temető környékén. A Kerepesi temető elvben Nemzeti Panteonként működik, ám területe félreeső, jelentős része rendezetlen, bejárata alárendelt és méltatlan. A temető területének rendezésével a Nemzeti Sírkert átfordítható lenne körsétány felé. A körsétány felőli új főbejáratra fókuszálhatna a terület nagy része, míg a munkásmozgalmi parcellák továbbra is a Teleki tér felé néznének. A temető használaton kívüli részeinek rendezésével a körsétány vonalától keletre eső területeken, a meglévő értékes faállomány megtartásával nyilvános Botanikus kert alakítható ki. Az erősen csonkolt Fűvészkert helyett (vagy akár annak megtartása mellett), az új botanikus kert a párizsi Jardin des Plantes, vagy a londoni Royal Botanic Gardens mintájára népszerű városi parkként működhetne.
További jelentősebb zöldterületek alakíthatóak ki a Puskás stadion környezetében, az Orczy kert rekonstrukciója során, a Józsefvárosi Ganz gyártelep területén, valamint Nyugati rendezőnél.

Ötödik kérdés, hogy lehetne mindezt megvalósítani?

A körsétány legfontosabb szakasza köztes szakasz, az Orczy tér és a Keleti rendező közt. Ez a szakasz érinti a legnagyobb barna zónákat, így ezeken a területeken gyors értéknövekedésre lehet számítani. A területek felértékelődéséből keletkező haszon visszaforgatható a sétány kiépítésének költségvetésébe, jelentősen csökkentve a finanszírozási költségeket. A Nemzeti Sírkert rendezése és a Botanikus kert kialakítása népszerű beruházások lennének, ami sokat lendítene a fejlesztésen. A köztes területen végigvihető a Haller utca, Orczy út 34 m-es szabályozási szélessége.
A második szakasz a Keleti rendező, és a Városliget (tervezett Andrássy múzeumnegyed) közti szakasz lehetne. Itt a 34 m-es szabályozási szélesség nem vihető végig, így a későbbi esetleges szanálásokig a sétány szűkebb keresztmetszettel építhető ki. A második szakasszal a Puskás stadion környezete két új, nagyvonalú kapcsolatot kapna a belváros és a Városliget felé a Tököly út és a Kerepei út felől. A harmadik szakasz a Haller utca, Orczy út átalakítása lehetne, ahol csak az útpálya átalakítása szükséges. Negyedik szakaszként a Dózsa György út északi szakaszai, és a kapcsolódó gyaloghidak következhetnének.

A körsétány a közúti keresztmetszetet csak a Dózsa György út mentén csökkentné a jelenlegi állapotokhoz képest, de ezzel szemben a városlakók 10 hektárnyi aktív zöldterületet nyernénk a körsétány közepén kialakítandó 8 km hosszú zöldsávban. A sétány hatására új élettel töltődnének fel a kapcsolódó területek, és a kortárs kiegészítése lehetne a boldog békeidőkben kialakult városszerkezetnek.

Gyűrűvé font zöldterületek Budapesten

A közterületek fejlesztése az elmúlt bő 10 évben Magyarországon felszálló ágban volt. Minden valamit magára adó város, kerület, sőt falvak, rendelkeznek már egy főtér, vagy főutca jellegű sétálóövezettel. Ezek a "helyek" az összes gyermekbetegségükkel együtt is nagy fejlődést jelentenek a közterületek korábbi állapotához képest. 

Az utóbbi néhány évben, a gyakran elszigetelt, kampányszerű közterületi fejlesztések után megjelentek az integrált, jelentősebb városmegújítást megcélzó tervek és projektek is, amik nem csupán igényes közterületek létrehozását ígérik, hanem egy komplex stratégiát vázolnak fel városok, vagy városrészek megújulására. Ilyen jelentősebb programok pl. a pécsi EKF fejlesztései, a Budapest Szíve projekt, vagy olyan ötletek mint a Partraszállás névvel fémjelzett budapesti rakparti rehabilitáció. Ilyen ötlet volt néhány éve a Budapest Építészeti Jele című pályázat győztes terve, a Zöld körút, vagy zöld gyűrű. 

A zöld gyűrű egy összefüggő zöldterületi rendszer, ami a budai oldal erdőit kapcsolná össze a pesti oldal városi parkjaival. A hegyekben a gyűrű a meglévő turista utak felújításával, és újak építésével számol. A városi területeken, a terület adottságai függvényében széles park sávok, fásított sétáló utcák, és kerékpár utak kialakításával szervez összefüggő zöldterületi rendszert a nagy parkok közt.

Északról a zöld gyűrű az óbudai amfiteátrumnál érné el a beépített területeket. Itt a Nagyszombat utca vonalában építendő gyaloghíd kötné össze a budai erdőket a Margit-szigettel és a pesti oldallal. A gyaloghidak felületén is a zöldterületek dominálnánk, mindkét híd közepén a pillér felett kiszélesedő szerkezet fás ligetet hordozna. A pesti oldalon a zöld gyűrű a gyalogos zónává alakított Révész utcán folytatódna, érintve a Honvéd sporttelepet, majd az Állatkerten keresztül érné el a Városligetet. A ligettől a Stefánia átépítésével vezetne tovább a körút a Puskás stadion és létesítményeihez. A terv utalást tartalmaz a sporttelep zöldterületeinek a fejlesztésére is. A Papp László Aréna után a Hungária körúttal párhuzamosan haladó, sétálóutcává alkuló Százados utcában folytatódna zöld körút a Népligetig, majd az Epreserdőn keresztül érné el a Határ úti erdőt. A Határerdő Soroksári út felé való meghosszabbítása vezetné át a gyűrűt Csepelre, ahol a tervezett új közparkot kapcsolná a rendszerbe. Csepel és a budai oldal közt a tervezett Galvani úti, vagy az Albertfalvai hídon keresztül hozható létre a kapcsolat, ami azután a Kamaraerő, Olimpia park, Csillebérc útvonalon záródna.

gyaloghidak a szigetre Pestről és Budáról

híd a pesti oldalról

 A Zöld gyűrű terv első díjat nyert a Budapest építészeti jele pályázaton, ami annál inkább is figyelemre méltó, mivel a Zöld gyűrű nem kifejezetten nevezhető jelképnek, legalábbis nem abban az értelemben ahogy egy szobor, egy híd, vagy egy épület jelképként értelmezhető. A pályázat után a gyűrű a fiókba került, és a zöldterületek egységes rendszerbe foglalása egyenlőre semmilyen formában nem jelent meg a város hosszú távú céljai közt.

A pályázatban részt vevő tervezők:

Vezető tervező: Kovács Csaba építész, belsőépítész
Építész munkatársak: Madarasi-Papp Rita építész, Bakó Attila építész
Tájépítész tervező (zöldfelületi koncepció): Barcza Dániel, DLA, tájépítész

CoolTuria

Valencia utolsó harminc éve egy hatalmas városmegújításról szól, ami alapjaiban változtatta meg a várost. A projekt a kissé álmos spanyol nagyvárost a világ kulturális és idegenforgalmi térképére helyezte, amivel Valencia Barcelonát megelőzve, a granadai Alhambra után Spanyolország második legnépszerűbb célpontjává vált. A városmegújítás vezérgondolata, a Turia folyó elterelése, a folyó régi medrében egy új park, és a hozzá kapcsolódó kulturális épületek létesítése.

A Turia partja az elterelés előtt

Valencia Madridhoz és Bilbaohoz hasonlóan, egy nagyon szeszélyes vízjárású folyó, a Turia partjára épült. A spanyol folyók az év nagy részében nagyon alacsony vízhozamúak, de az őszi esőzések alkalmával az átlagos vízhozam sokszorosát képesek produkálni, így rendkívül nagy, az év nagy részében kiszáradt árterekkel rendelkeznek. Valencia környéke kivételesen termékeny alföld Spanyolországban, így az öntözés miatt a Turia nyaranta gyakran teljesen kiszárad. Az év nagy részében a  kiszáradt mederében gyomok, kosz és por fertőzte Valenciát, az őszi nagy esők alkalmával pedig gyakran árvizek okoztak komoly károkat.  

Városi autópálya a Turia medrében

A folyó elterelését az 1957 október 17.-ei pusztító árvíz után határozták el. A tervek szerint a folyónak új széles medret alakítottak ki a várostól délre, míg a régi mederben egy széles városi autópályát terveztek, ami a kikötőt kötötte volna össze a madridi sztrádával. Hosszas viták után a város letett a városi autópálya kialakításáról, és a pálya helyett egy új park, a Turia park létesítését határozták el. 

A Turia régi és új medre

Turia folyó 1980-ban, és a Turia park 2002-ben

A Turia parkot 1986-ban nyitották meg. A park tulajdonképpen olyan, mint egy széles főút, középen zöldsávval. A zöldsáv szélessége 150 m körül van, a keresztező utakat a Turia régi hídjai jelentik, így a gépjármű forgalom szintben sehol nem keresztezi a parkot. Az egykori rakpartokon mindkét oldalt két-három sávos főutak futnak.

A Turia park rövidesen a város fő útvonalává vált. A parton az elterelés előtt is álltak kulturális létesítmények, úgy mint Valancia Szépművészeti Múzeuma, több kisebb múzeum, és a Botanikus kert. A Turia park átadása után a város új kulturális létesítményeket telepített a parkba, és az egykori rakpartokra. A Turia meder északi és a belvárosi részén épült fel a fenntarthatóság jegyében kialakított Bioparc nevű új állatkert, az IVAM, a Valenciai Modern Művészeti Alapítvány, a Városi Természettudományi Múzeum, valamint a Palau de la Musica, Valencia hangversenyterme. Az egykori mederben kerteket, vízmedencéket, szökőkutakat, sportpályákat, és sétányokat építettek, körbe a belváros mentén.

Fontosabb létesítmények a Turia park mentén

Turia park

A Turia park alsó szakasza a Művészetek, és a Tudományok Városa. Ez a kissé nagyzoló elnevezés egy Santiago Calatrava tervezte épületcsoport jelent, ami a 2000-es évektől épült fel a Turia medrében a belváros határán, a kikötő felé vezető úton. Az új városrészt a valenciai operaház, a Palau de les Arts Reina Sofía  nyitja. Az operaház mögött található a Hemisfèric nevű imax mozi és planetárium, a Museu de les Ciènces Príncipe Felipe nevű interaktív természettudományi múzeum, az Umbracle fedett sétánya, az Àgora multifunkcionális központ, és az Oceanogràfico, ami európa legnagyobb tengeri parkja, ahol kilenc tematikus víz alatti teremben több mint félezer tengeri fajt mutatnak be. A városrész utolsó épületei, a három Calatrava felhőkarcoló felépítése a gazdasági válság miatt bizonytalanná vált.  

A Művészetek és Tudományok városa

A Turia park harmadik szakasza, az egykori torkolat és környéke. A projekt nagy része még csak terv szinten létezik, 2010-ig a Valancia Circuito, a város Forma 1-es versenypályája, valamint a kikötő rekonstrukciója, David Chipperfield America's Cup Permanent Pavilionjával készült el.

A Turia  parkot összehasonlítva a korábban közölt Sonder Boulevard-ral, és a Bogotai sétányokkal kijelenthetjük, hogy mindhárom közterületi fejlesztés városmegújító hatással bírt.  A Sonder boulevard hatása inkább lokális volt Koppenhágában, a Bogotai sétányok elsősorban a város nagyobb és szegényebb részére voltak jelentős társadalmi hatással is, míg a Turia park teljesen átalakította Valenciát, új jövőképet állítva a város elé.