Berlin, séta a hársfák alatt

Várostengelyeket vizsgáló sorozat első eleme a berlini Unter den Linden.  Berlin meghatározó városképi eleme egy 20 km hosszú kelet nyugati tengely, amelynek legrégebbi, és legpatinásabb része a Linden. Kezdjük a sétát egy kis történelemmel.

Brandenburgi kapu, a város jelképe

Berlin az 1700-as évek elején

Berlin az 1670-as évekig a kis Brandenburgi választófejedelmség nem túl jelentős központja volt. A falak közé szorított kisváros rohamos fejlődése Frigyes Vilmos választófejedelem alatt kezdődött. A város menedéket nyújtott az elűzött francia hugenották egy jelentős csoportjának, egyéb üldözött protestánsoknak, valamint visszafogadta a korábban elűzött zsidó lakosságát is. A lakosság jelentős gyarapodása a falak lebontását, és új városrészek alapítását eredményezte. A két legjelentősebb új városrész Dorotheenstadt, és Friedrichstadt a belvárost a Tiergartennel összekötő hársfasor, a későbbi Unter den Linden két oldalára épült. A két új kerület gyors fejlődésével a Linden rövidesen a város fő útvonalává vált. A Linden kitüntetett szerepét erősítette a keleti végen a palota körül kialakuló a reprezentatív főtér a Lust Garten, a nyugati oldalon a Charlottenburgi nyári kastély, és a Tiergarten, ami kezdetben a fejedelmek vadászterülete volt, majd a XIX. század végén a város legnagyobb parkja, kormányzati és kulturális épületekkel. A Hitleri időkben átalakították a Lindent. A fasorokat lecserélték, és a középső gyalogos sétány két oldalán szélesebb útpálya épült a fasorok áthelyezésével. Szélesítették és meghosszabbították a Linden  folytatását jelentő Charlottenburgi országutat is,  így a Linden egy közel húsz km hosszú kelet-nyugati tengely belvárosi szakasza lett, amely a város újra egyestését követően is Berlin legfontosabb útvonala maradt.

valamikor a századfordulón

Berlin egykori főtere a Lust Garten, a Linden kezdőpontja. A tér, mint a neve is mutatja, valaha egy kert volt, a királyi palota kertje. A Linden kiépítése után a palotakert körül, a már álló királyi palotával szemben épült fel az Altes Múzeum a berlini múzeumnegyeddel, és a dóm, egy régebbi templom átalakításával. A Lust Garten középületei a politikai, egyházi hatalom, valamint a tudományok és művészetek reprezentálását szolgálták. Ligetes kert jellegét egészen a Hitleri időkig megőrizte, amikor lekövezték és reprezentatív dísztérré alakították. A második világháború után a romos palotát lebontották, helyére felépültek az új hatalom középületei a Lust Garten padig újra parkosították. Ma a királyi palota rekonstrukcióját tervezik a közben elbontott NDK középületeinek helyén. 

Lustgarten

A Linden első szakasza a Spree folyó és a  Nagy Frigyes szobor közt elnyújtott tér-szerű. Mivel ez a terület a régi városfalak közvetlen védelmi övezetéhez tartozott, ide fasorokat sem telepítettek. Nagy Frigyes itt kívánta felépíteni a város fórumát, de végül csak az operaház készült el. A későbbiekben az operaház környékére előkelő paloták és középületek épültek, így környéken a múzeumi, egyetemi és színházi élet dominál.

Nagy Frigyes szobra

  A Linden második szakasza Brandenburgi kapuig tart. Ez a szakasz az "igazi hársfák alatti" útvonal. A Linden közepén hársfákkal szegélyezett sétány húzódik, amit valaha kizárólag az előlelők használhattak a Charlottenburgi kastély felé, vagy a Tiergarten-beli vadászatok alkalmával. Ma a hársok alatti sétány a város népszerű korzója. A Brandenburgi kapu felé haladva a középületek helyét fokozatosan az elegáns üzletek, és a követségek veszik át.

A hársfák alatt ...

 A Linden végét a Brandenburgi kapu és Pariser platz képezi. Ez a téregyüttes jelentőségében a Hősök terével rokonítható, de a városi közeg és a tér sokkal zártabb.  A Brandenburgi kapun túl folytatódik a város kelet-nyugati tengelye  a Június 17.-e sugárúttal, és a Tiergarten ligetével.   A Tiergarten szervesen kapcsolódik a Lindenhez, északi részén a kormányzati épületekkel, déli részén az új kulturális negyeddel ahol Mies Nemzeti galériája, Scharoun koncertterme, és még jónéhány kortárs kulturális épület kapott helyet a Potzdamer platz pezsgő tere körül.

A Linden a Tiergarten felől

  A Linden teljes szélessége 62 m. Az út gerincét a 16,5 m széles középső gyalogos sétány képezi, ami időnként rendezvényeknek is helyet ad. A sétány mellett 2x4 sávos útpálya húzódik ami 1-1 parkolósávot, 1-1 buszsávot, és 2-2 forgalmi sávot tartalmaz. Az útpályát a sétány felőli oldalon 1-1 kerékpársáv egészíti ki. A Linden homlokzatai előtt 8,5m széles járda húzódik, ami elegendő a vendéglátó teraszok kialakításához is.

Brandenburgi kapu a Tiergarten felől

Összevetve az Unter den Lindent az Andrássy úttal, a városképben betöltött szerepük hasonló, bár a Linden lényegesen meghatározóbb eleme a Berlini városképnek mint az Andrássy út Pesten. Mindkét út a belvárosból, egy hatalmi-reprezentációs térről indul, a város legfontosabb zöldterületét veszi célba, és egy-egy emlékművel zárul. A Lust Garten parkos kialakítása hasonló a pesti Erzsébet térhez, tartalmában dominánsabbak a középületek, noha az Erzsébet tér mellett is megtalálhatjuk a pesti városházát, és a bazilikát. A Lindenen meghatározóak a szórakoztató, kulturális létesítmények az elegáns üzletek, és a követségek. Az Andrássy út esetében az Erzsébet tér és Oktogon közti szakasz tartalmazza ugyanezeket funkciókat. A Brandenburgi kapu ugyanolyan jelkép Berlinnek mint a Hősök tere Budapesten. A Tiergarten és a Városliget közt is több párhuzam található, minkét park a város legfontosabb zöldterülete, számos kulturális épülettel.  A Linden ugyanakkor rövidebb, szélesebb, sétányszerűbb, végig belvárosi beépítésű. Az Andrássy hosszabb, keskenyebb, kevésbé sétányszerű, külső részeinek szabadonálló villás beépítése átmenetet képez a Városliget felé.

Andrássy negyed, múzeum negyed és kulturális tengely

Néhány hete új gondolatok láttak napvilágot a sajtóban, a Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán. A hír első része, mely szerint a Szépművészeti bővítése nem valósul meg, sokak számára sokkoló volt, mások számára pedig egyenesen megváltást hozott. A hír második része, vagyis az új Dózsa György úti múzeumnegyedről, Andrássy negyedről, és kulturális tengelyről szóló sorok elég izgalmasan hangzottak, de egyenlőre elég ködösek, kialakulatlanok, így most néhány bejegyzésen keresztül ezzel a témával fogok foglalkozni. 

Első körben megpróbálok rendet vágni a fogalmak közt, és kihámozni hogy körülbelül mit takarhatnak az Andrássy negyed, kulturális tengely, és múzeum negyed kifejezések. Következő lépésben a kulturális tengelyre fókuszálva, néhány európai nagyvárost látogatok meg képzeletben, majd egy barcelonai bejegyzés fog következni, végül pedig a saját gondolataimmal fogom untatni a kedves olvasóimat.

Kezdjük tehát a témát, a sajtóban megjelent fogalmak tisztázásával. Az Andrássy negyed nem új keletű, korábban az Andrássy utat és közvetlen környékét jelölték már ezzel a kifejezéssel, bár azt nem lehet mondani hogy ez egy nagyon elterjedt megnevezés lett volna. A sajtóban sajnos erősen keveredik a kifejezés, általában az egykori felvonulási téren tervezett múzeumnegyedet  nevezik így. Az Andrássy negyed elnevezés azonban a koncepció szerint ennél tágabb értelmet nyer. Andrássy negyednek neveznénk a jövőben a Budai vár és a Városliget közt az Andrássy útra felfűzött terület egészét.

A múzeum negyed kifejezés alatt a koncepció a Dózsa György út menti területeket érti, a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig. Ez a terület az, ahol valaha a Regnum Marianum templom állt, majd a Sztálin szobor és a kor állami ünnepségek kaptak helyet, megélt már több Nemzeti Színház tervet is, majd egy nagyszerű 56-os emlékmű került ide, de a legnagyobb része mind mai napig csupán egy lepusztult parkoló.

Az Ezredéves kiállítás

A múzeum negyed fogalmához fontos megjegyezni hogy a terület komoly kiállítási hagyományokkal bír. A Millenniumi, vagy Ezredéves kiállítás óta, bár egyre csökkenő mértékben, a Városliget Budapest egyik legfontosabb kiállításai területe. Az Ezredéves Kiállításra a liget benépesült kiállítási épületekkel. Ezek nagy része ideiglenes jelleggel épült, de mégis jónéhány épület túléve a kiállítást, egészen napjainkig működik. Változatlan funkcióval a mai napig üzemel a Műcsarnok, átalakítva a Vajdahunyadvár, ami eredetileg történelmi látványtárként funkcionált. Kibővítve és átalakítva működik a Műjégpálya épülete, ami Vaskapu- és folyamszabályozási pavilonnak épült, egykori értékeitől alaposan kiforgatva a Közlekedési Múzeum, ami valaha a MÁV kiállítási pavilonjának volt, valamit a Millenniumi Szalon ami Egészségügyi Csarnokként üzemelt az Ezredéves Kiállítás alatt. Említést érdemel még a Petőfi Csarnok helyén állt, a világháborúban bombatalálatot kapott, majd lebontott Iparcsarnok, ami talán a legnagyobb háborús vesztesége a ligetnek. A Szépművészeti Múzeum ugyan már az Ezredéves Kiállítás után épült, de funkciójában tovább bővítette a liget múzeum negyed jellegét. A hagyományok, és a páratlan adottságok miatt is azt gondolom, a múzeumnegyednek a ligetbe, illetve annak a határterületére való költöztetése mindenképp jó gondolat, különösen ha az együtt fog járni a meglévő múzeumok rekonstrukciójával.

Az egykori Iparcsarnok épülete

A Közlekedési múzeum a háború előtt

A Dózsa György útra tervezett új múzeumok listája még meglehetősen ködös, de valószínűnek látszik hogy itt kap helyet a Műcsarnok bővítése, az új Néprajzi Múzeum, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Fotográfiai Múzeum a Szépművészeti bővítése, és esetleg az új Petőfi Csarnok. A Szépművészeti bővítése kapcsán felmerül kérdés, hogy a régi épülettől viszonylag távol eső új bővítés képes lesz-e valódi bővítésként funkcionálni. Ez abban az esetben jelenthet megoldást, ha az új épület a Szépművészeti vándorkiállításainak adna otthont, így a tervezett bővítést inkább egy új, ideiglenes kiállítási épületként működne, szervezetileg a Szépművészeti Múzeum kötelékében.

Egy terv a Hősök teréről. Bízzunk benne hogy nem ilyen lesz...

A terv számomra legizgalmasabb része a kulturális tengely. A kifejezés alatt azt az útvonalat értjük, ami kapcsolatot teremt a Budai vár és a Városliget közt, vagyis felfűzi az Andrássy negyedet. Pontos útvonala még nincs, de nyilvánvalóan tartalmazza az Andrássy utat és feltehetően a Lánchidat. A város szempontjából szerintem nagyon érdekes kérdés hogy a tengely milyen új kapcsolatokat hoz létre, milyen térsorokat, útvonalakat fűz fel, hogy lehetne egységesen és egyértelműen megfogalmazni a kulturális tengelyt úgy, hogy az egy igazi útvonalként, sétányként jelenhessen meg, és köthesse össze a várat a Városligettel. De erről többet majd a következő bejegyzésekben...

Pesti körsétány

A korábban bemutatott koppenhágai, bogotai, és valenciai példák bizonyítják hogy egy-egy park, vagy sétány kialakítása milyen jelentős hatással lehet egy-egy település életében. A siker egyik záloga, ha jelentős potenciállal rendelkező területeket sikerül bevonni a város vérkeringésébe, és olyan funkciókat integrálni amire valós igénye van a helyi társadalomnak. A zöld gyűrű terve, a gondolat első hazai leképeződése volt, a következő gondolat pedig részben tekinthető a zöld gyűrű továbbfejlesztésének.

Budapest meghatározó városképi elemei a pesti körutak. A Kiskörút és a Nagykörút szabályos rendben következnek, a Nagykörút és a Hungária körút közti területen azonban legalább egy, de inkább két elcsökevényesedett körútkezdemény található.  Az elcsökevényesedett körutak befejezésére soha nem volt komoly akarat, pedig érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy vajon milyen lenne egy új körút a Hősök terén keresztül. Íme egy kis játék, hogy nézne ki az új körút a szerző olvasatában.

Az első kérdés hogy milyen egy mai körút, milyen igényekhez kell alkalmazkodnia?

a körsétány fő eleme, a sétány 

A városaink világháború utáni történetében közlekedés vezérelt várostervezés uralkodott. A tapasztalatokból leszűrhető, hogy az egyéni közlekedés igényeit sehol nem sikerült kielégíteni, miközben jelentős közterületek áldoztunk fel, tönkretettük a városaink levegőjét, és élhetetlenné a közterületeket. A közlekedésvezérlés helyett emberközpontú tervezésre van szükség, ami élhető és használható tereket teremt a városokban. Ennek megfelelően egy új körút kialakítása a belvárosi közegben a szerző értelmezésében a soksávos autóút helyett egy tömegközlekedéssel ellátott zöldterületekből, és közterületekből álló láncolat alkot, a lokális igényekre méretezett közúti kiegészítéssel. Az új körút tehát inkább egy sétány, egy „körsétány”. A körsétányon  az út központi eleme a középen elhelyezett legalább 12 m széles zöldsáv. Itt kapna helyet a gyalogos sétány, kerékpárút, játszóterek, szabadidős terek, és természetesen a két kísérő fasor. A zöldsávot villamos pálya választaná el a közúttól, ami irányonként egy-egy forgalmi sávot kapna parkolósávval.

a körsétány keresztmetszete

A második kérdés, hogy kapcsolódhatnának össze a körút kezdemények?

Északról délre a körsétány a Dózsa György út mentén vezetne a Dunától a Hősök terén keresztül a Keleti pályaudvari rendezőig. Déli szakasza a Józsefvárosi pályaudvar és a Duna közt az Orczy út, Haller út nyomvonalán haladhatna. A köztes szakaszt a Kerepesi temető keleti határvonalán, vagy a temető átalakításával a temetőn keresztül lehetne kiépíteni a Keleti rendező pályaudvara és az Orczy tér közt. A körsétány északi végén gyalogoshíd köthetné össze a pesti oldalt a Margit-szigettel és a budai erőkkel, a sétány déli végén egy másik gyalogoshíd az ELTE és a BME egyetemi negyedeivel.

A harmadik kérdés hogy a körsétány milyen szerepet tölthetne be a város életében?

nyomvonal, és tervezett fejlesztések

A körsétány nyomvonalához három jelenleg tervezett fejlesztés kapcsolódik. A Városligetnél az Andrássy negyed új múzeumai kapnak helyet a közeljövőben, a Dózsa György út mentén. Az Olimpiai sporttelepen a Puskás stadion és az olimpiai edzőközpont rekonstrukciója várható, míg a déli oldalon a Millenniumi városközpont befejezése és az egyetemvárosi gyalogos híd kiépítése van napirenden. A körút kiépítése további nagy potenciállal rendelkező barna zónákat érintene, úgy mint a Nyugati pályaudvar rendezője, a Keleti pályaudvar rendezője, Kerepesi temető keleti részével határos Asztalos János utcai gyártelep, a Józsefváros pályaudvart területe, valamit a Józsefvárosi Ganz gyártelep. Az említett barna zónák területeit a körsétány jelentősen felértékelné.

barna zónák

 A körút összekapcsolná a pesti zöldterületek jelentős részét, az észak budai erdőket, a Margit-szigetet, a Városligetet, a Kerepesi temetőt, a Ganz telepen keresztül a Népligetet, az Orczy kertet, és a Haller kertet, valamit a tervezett csepeli parkot a Millenniumi városközponton érintéséval, és a dél-budai zöldterületeket a déli gyalogoshídon keresztül.

meglévő és új zöldterületek

A negyedik kérdés milyen új funkciók települhetnének a körút környékére?

A barna zónák a lakó és irodai fejlesztései mellett, a felsőoktatási fejlesztéseknek is izgalmas területet biztosítanának. A körsétány déli részén fekszenek a SOTE épületei, a tervezett déli dunai gyaloghíd budai oldalán a BME, és az ELTE TTK létesítményei. A közeljövőben fog felépülni a Közép-Európai Egyetem (CEU) új épülete a Soroksári út és a Haller utca kereszteződésében, a Ludovika épületébe padig rövidesen az új Közszolgálati Egyetem költözik. A Józsefvárosi pályaudvar, a szomszédos Ganz gyár, vagy a Kerepesi út menti barna zónák területére újabb egyetem campusok telepíthetőek, pl. a helyhiánnyal küzdő ELTE BTK.  Az egyetemekhez kapcsolódva, a körsétány mentén kaphatna helyet a Széchenyi könyvtár új épülete is.

A Józsefvárosi Ganz gyártelepnek jó adottságai vannak, a budai millenáris parkhoz hasonló kulturális és szabadidő központ kialakítására. A tematikus park a fenntartható fejlődés mottójára integrálhatná a témával kapcsolatos intézeteket, és intézményeket, kiállítóhelyeket. Ez a funkció jól kapcsolódna az egyetemi campus(ok)hoz. A Ganz telepen, vagy a Népligetben helyet kaphatna az egyre hontalanabbá váló vidámpark is, így a gyártelep igazi kapocs lehetne a Népliget felé is.

A Kerepesi temető és környékének átalakítása

A zöldterületek jelentős fejlesztésére van lehetőség a Kerepesi temető környékén. A Kerepesi temető elvben Nemzeti Panteonként működik, ám területe félreeső, jelentős része rendezetlen, bejárata alárendelt és méltatlan. A temető területének rendezésével a Nemzeti Sírkert átfordítható lenne körsétány felé. A körsétány felőli új főbejáratra fókuszálhatna a terület nagy része, míg a munkásmozgalmi parcellák továbbra is a Teleki tér felé néznének. A temető használaton kívüli részeinek rendezésével a körsétány vonalától keletre eső területeken, a meglévő értékes faállomány megtartásával nyilvános Botanikus kert alakítható ki. Az erősen csonkolt Fűvészkert helyett (vagy akár annak megtartása mellett), az új botanikus kert a párizsi Jardin des Plantes, vagy a londoni Royal Botanic Gardens mintájára népszerű városi parkként működhetne.
További jelentősebb zöldterületek alakíthatóak ki a Puskás stadion környezetében, az Orczy kert rekonstrukciója során, a Józsefvárosi Ganz gyártelep területén, valamint Nyugati rendezőnél.

Ötödik kérdés, hogy lehetne mindezt megvalósítani?

A körsétány legfontosabb szakasza köztes szakasz, az Orczy tér és a Keleti rendező közt. Ez a szakasz érinti a legnagyobb barna zónákat, így ezeken a területeken gyors értéknövekedésre lehet számítani. A területek felértékelődéséből keletkező haszon visszaforgatható a sétány kiépítésének költségvetésébe, jelentősen csökkentve a finanszírozási költségeket. A Nemzeti Sírkert rendezése és a Botanikus kert kialakítása népszerű beruházások lennének, ami sokat lendítene a fejlesztésen. A köztes területen végigvihető a Haller utca, Orczy út 34 m-es szabályozási szélessége.
A második szakasz a Keleti rendező, és a Városliget (tervezett Andrássy múzeumnegyed) közti szakasz lehetne. Itt a 34 m-es szabályozási szélesség nem vihető végig, így a későbbi esetleges szanálásokig a sétány szűkebb keresztmetszettel építhető ki. A második szakasszal a Puskás stadion környezete két új, nagyvonalú kapcsolatot kapna a belváros és a Városliget felé a Tököly út és a Kerepei út felől. A harmadik szakasz a Haller utca, Orczy út átalakítása lehetne, ahol csak az útpálya átalakítása szükséges. Negyedik szakaszként a Dózsa György út északi szakaszai, és a kapcsolódó gyaloghidak következhetnének.

A körsétány a közúti keresztmetszetet csak a Dózsa György út mentén csökkentné a jelenlegi állapotokhoz képest, de ezzel szemben a városlakók 10 hektárnyi aktív zöldterületet nyernénk a körsétány közepén kialakítandó 8 km hosszú zöldsávban. A sétány hatására új élettel töltődnének fel a kapcsolódó területek, és a kortárs kiegészítése lehetne a boldog békeidőkben kialakult városszerkezetnek.

Gyűrűvé font zöldterületek Budapesten

A közterületek fejlesztése az elmúlt bő 10 évben Magyarországon felszálló ágban volt. Minden valamit magára adó város, kerület, sőt falvak, rendelkeznek már egy főtér, vagy főutca jellegű sétálóövezettel. Ezek a "helyek" az összes gyermekbetegségükkel együtt is nagy fejlődést jelentenek a közterületek korábbi állapotához képest. 

Az utóbbi néhány évben, a gyakran elszigetelt, kampányszerű közterületi fejlesztések után megjelentek az integrált, jelentősebb városmegújítást megcélzó tervek és projektek is, amik nem csupán igényes közterületek létrehozását ígérik, hanem egy komplex stratégiát vázolnak fel városok, vagy városrészek megújulására. Ilyen jelentősebb programok pl. a pécsi EKF fejlesztései, a Budapest Szíve projekt, vagy olyan ötletek mint a Partraszállás névvel fémjelzett budapesti rakparti rehabilitáció. Ilyen ötlet volt néhány éve a Budapest Építészeti Jele című pályázat győztes terve, a Zöld körút, vagy zöld gyűrű. 

A zöld gyűrű egy összefüggő zöldterületi rendszer, ami a budai oldal erdőit kapcsolná össze a pesti oldal városi parkjaival. A hegyekben a gyűrű a meglévő turista utak felújításával, és újak építésével számol. A városi területeken, a terület adottságai függvényében széles park sávok, fásított sétáló utcák, és kerékpár utak kialakításával szervez összefüggő zöldterületi rendszert a nagy parkok közt.

Északról a zöld gyűrű az óbudai amfiteátrumnál érné el a beépített területeket. Itt a Nagyszombat utca vonalában építendő gyaloghíd kötné össze a budai erdőket a Margit-szigettel és a pesti oldallal. A gyaloghidak felületén is a zöldterületek dominálnánk, mindkét híd közepén a pillér felett kiszélesedő szerkezet fás ligetet hordozna. A pesti oldalon a zöld gyűrű a gyalogos zónává alakított Révész utcán folytatódna, érintve a Honvéd sporttelepet, majd az Állatkerten keresztül érné el a Városligetet. A ligettől a Stefánia átépítésével vezetne tovább a körút a Puskás stadion és létesítményeihez. A terv utalást tartalmaz a sporttelep zöldterületeinek a fejlesztésére is. A Papp László Aréna után a Hungária körúttal párhuzamosan haladó, sétálóutcává alkuló Százados utcában folytatódna zöld körút a Népligetig, majd az Epreserdőn keresztül érné el a Határ úti erdőt. A Határerdő Soroksári út felé való meghosszabbítása vezetné át a gyűrűt Csepelre, ahol a tervezett új közparkot kapcsolná a rendszerbe. Csepel és a budai oldal közt a tervezett Galvani úti, vagy az Albertfalvai hídon keresztül hozható létre a kapcsolat, ami azután a Kamaraerő, Olimpia park, Csillebérc útvonalon záródna.

gyaloghidak a szigetre Pestről és Budáról

híd a pesti oldalról

 A Zöld gyűrű terv első díjat nyert a Budapest építészeti jele pályázaton, ami annál inkább is figyelemre méltó, mivel a Zöld gyűrű nem kifejezetten nevezhető jelképnek, legalábbis nem abban az értelemben ahogy egy szobor, egy híd, vagy egy épület jelképként értelmezhető. A pályázat után a gyűrű a fiókba került, és a zöldterületek egységes rendszerbe foglalása egyenlőre semmilyen formában nem jelent meg a város hosszú távú céljai közt.

A pályázatban részt vevő tervezők:

Vezető tervező: Kovács Csaba építész, belsőépítész
Építész munkatársak: Madarasi-Papp Rita építész, Bakó Attila építész
Tájépítész tervező (zöldfelületi koncepció): Barcza Dániel, DLA, tájépítész

CoolTuria

Valencia utolsó harminc éve egy hatalmas városmegújításról szól, ami alapjaiban változtatta meg a várost. A projekt a kissé álmos spanyol nagyvárost a világ kulturális és idegenforgalmi térképére helyezte, amivel Valencia Barcelonát megelőzve, a granadai Alhambra után Spanyolország második legnépszerűbb célpontjává vált. A városmegújítás vezérgondolata, a Turia folyó elterelése, a folyó régi medrében egy új park, és a hozzá kapcsolódó kulturális épületek létesítése.

A Turia partja az elterelés előtt

Valencia Madridhoz és Bilbaohoz hasonlóan, egy nagyon szeszélyes vízjárású folyó, a Turia partjára épült. A spanyol folyók az év nagy részében nagyon alacsony vízhozamúak, de az őszi esőzések alkalmával az átlagos vízhozam sokszorosát képesek produkálni, így rendkívül nagy, az év nagy részében kiszáradt árterekkel rendelkeznek. Valencia környéke kivételesen termékeny alföld Spanyolországban, így az öntözés miatt a Turia nyaranta gyakran teljesen kiszárad. Az év nagy részében a  kiszáradt mederében gyomok, kosz és por fertőzte Valenciát, az őszi nagy esők alkalmával pedig gyakran árvizek okoztak komoly károkat.  

Városi autópálya a Turia medrében

A folyó elterelését az 1957 október 17.-ei pusztító árvíz után határozták el. A tervek szerint a folyónak új széles medret alakítottak ki a várostól délre, míg a régi mederben egy széles városi autópályát terveztek, ami a kikötőt kötötte volna össze a madridi sztrádával. Hosszas viták után a város letett a városi autópálya kialakításáról, és a pálya helyett egy új park, a Turia park létesítését határozták el. 

A Turia régi és új medre

Turia folyó 1980-ban, és a Turia park 2002-ben

A Turia parkot 1986-ban nyitották meg. A park tulajdonképpen olyan, mint egy széles főút, középen zöldsávval. A zöldsáv szélessége 150 m körül van, a keresztező utakat a Turia régi hídjai jelentik, így a gépjármű forgalom szintben sehol nem keresztezi a parkot. Az egykori rakpartokon mindkét oldalt két-három sávos főutak futnak.

A Turia park rövidesen a város fő útvonalává vált. A parton az elterelés előtt is álltak kulturális létesítmények, úgy mint Valancia Szépművészeti Múzeuma, több kisebb múzeum, és a Botanikus kert. A Turia park átadása után a város új kulturális létesítményeket telepített a parkba, és az egykori rakpartokra. A Turia meder északi és a belvárosi részén épült fel a fenntarthatóság jegyében kialakított Bioparc nevű új állatkert, az IVAM, a Valenciai Modern Művészeti Alapítvány, a Városi Természettudományi Múzeum, valamint a Palau de la Musica, Valencia hangversenyterme. Az egykori mederben kerteket, vízmedencéket, szökőkutakat, sportpályákat, és sétányokat építettek, körbe a belváros mentén.

Fontosabb létesítmények a Turia park mentén

Turia park

A Turia park alsó szakasza a Művészetek, és a Tudományok Városa. Ez a kissé nagyzoló elnevezés egy Santiago Calatrava tervezte épületcsoport jelent, ami a 2000-es évektől épült fel a Turia medrében a belváros határán, a kikötő felé vezető úton. Az új városrészt a valenciai operaház, a Palau de les Arts Reina Sofía  nyitja. Az operaház mögött található a Hemisfèric nevű imax mozi és planetárium, a Museu de les Ciènces Príncipe Felipe nevű interaktív természettudományi múzeum, az Umbracle fedett sétánya, az Àgora multifunkcionális központ, és az Oceanogràfico, ami európa legnagyobb tengeri parkja, ahol kilenc tematikus víz alatti teremben több mint félezer tengeri fajt mutatnak be. A városrész utolsó épületei, a három Calatrava felhőkarcoló felépítése a gazdasági válság miatt bizonytalanná vált.  

A Művészetek és Tudományok városa

A Turia park harmadik szakasza, az egykori torkolat és környéke. A projekt nagy része még csak terv szinten létezik, 2010-ig a Valancia Circuito, a város Forma 1-es versenypályája, valamint a kikötő rekonstrukciója, David Chipperfield America's Cup Permanent Pavilionjával készült el.

A Turia  parkot összehasonlítva a korábban közölt Sonder Boulevard-ral, és a Bogotai sétányokkal kijelenthetjük, hogy mindhárom közterületi fejlesztés városmegújító hatással bírt.  A Sonder boulevard hatása inkább lokális volt Koppenhágában, a Bogotai sétányok elsősorban a város nagyobb és szegényebb részére voltak jelentős társadalmi hatással is, míg a Turia park teljesen átalakította Valenciát, új jövőképet állítva a város elé. 

Valahol Dél-Amerikában

    Bogotá, Kolumbia fővárosa 2600 méter magasan fekszik az Andok gyűrűjében. A város Dél-Amerika egyik legnagyobb, és leggyorsabban növekvő nagyvárosa. Ma Bogotá lakossága elővárosaival együtt már több mint 8 millió. A várost a kétezres évekig kirívóan magas bűnözés, állandósult közlekedési káosz, és áttekinthetetlen városi terjeszkedés jellemezte.

Bogotá az üzleti negyede...

... és a nyomortelepek

    Az 1998-ban polgármesterré választott Enrique Peñalosa a társadalmi problémák enyhítésére rendkívül szokatlan megoldást választott. Az új városvezetés, a tervezett nagy útépítések helyett újjászervezte kaotikus tömegközlekedést, korlátozta a gépkocsi használatot, nagyívű közterületi fejlesztésekbe, kulturális, és oktatásfejlesztésbe fogott. A városfejlesztés elsődleges célja, a város lakosságának 70%-át kitevő szegény réteg felzárkóztatása volt. Az eredmények már néhány év múltán is látványosak voltak. Lényegesen csökkent a bűnözés, jelentősen mérséklődött a környezetszennyezés. A kulturális és oktatás fejlesztések hatására sokat javult az iskolázottság, aminek jelentős gazdaságfejlesztő hatása volt, és van.

Kis tér az Alameda El Porvenir mentén

    A leszakadt rétegek felzárkóztatásában a kulturális és oktatási fejlesztéseken kívül fontos szerepet kaptak a közterületi fejlesztések is. A burjánzó nyomortelepek közt, a város nyugati és déli részein, gyalogos és kerékpáros sétányokat, alamedákat építtetett a városvezetés. A sétányok célja a nyomortelepek összekötése az új oktatási, kulturális és szabadidős létesítményekkel. Az alamedák rendkívül népszerűek lettek, a nyomortelepek igazi közösségi központjaivá váltak. A sétányok, és a kapcsolódó létesítmények új irányt szabtak a bűnözés által leginkább veszélyeztetett fiatalságnak, így a bűnözői csoportok nehezebben érték el a fiatalokat.

Az Alameda El Porvenir helye a városszövetben

    A leghosszabb, és egyben leghíresebb új városi sétányt, az El Porvenir nevű nyomortelepről nevezték el, stílusosan Alameda El Porveir-nek, magyarul a jővő sétányának. Az Alameda El Porvenir 17 km hosszú, 15 m széles, egyik oldalán gyalogos sétánnyal, másik oldalán kerékpárúttal. Az El Porvenir a város szegény nyugati oldalát keretezi körútszerűen, felfűzve a legszegényebb nyomortelepeket. A sétány két vége csatlakozik a Transmilenio nevű zárt pályás autóbusz hálózathoz. A nyomvonal a rendszertelen beépítés miatt erősen tördelt.

Tömeg az El Porvenir sétányon

 

Alameda El Porvenir

    Az Alameda El Porvenir mellett számos rövidebb sétány és kerékpárút létesült. A négy éves program összesen 200 km kerékpárutat, 45 km gyalogos sétányt, több százezer négyzetméter járdát, 300 kisebb parkot, játszóteret vagy sportpályát tartalmazott. Az El Porvenir mellett a program kiemelkedő része volt az északnyugati nagy, városi parkokat a belvárossal összekötő  Alameda Juan Amarillo, és a város egyik új jelképe, a 20 hektáros Parque Tercer Milenio.

Alameda Juan Amarillo

 

  

Parque Tercer Milenio

    Az 1998-2002 közt Enrique Peñalosa nevével fémjelzett fejlesztéseknek köszönhetően Bogotában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős javulást tudtak elérni a városi életminőségben. A Bogotái példa is bizonyítja, hogy a közlekedési problémák megoldása helyett a közlekedés szigorú korlátok közé szorítása, és a közterületek fejlesztése hozhat csak valódi városi életminőség javulást.

Sønder Boulevard, egy sugárút átváltozása

A háború utáni idők várostervezésében döntő szerepet kaptak a közlekedéstervezők. A közterületek kialakítása egyre inkább a gépjármű forgalom kiszolgálásának lett alárendelve. Kezdetben ez egy nagyon haladó gondolat volt, a forgalom növekedésével, és a növekedés minden áron való kiszolgálásával ez egyre erőteljesebb megoldásokat, és élhetetlenebb közterületeket eredményezett. Az első téma egy koppenhágai sugárutat mutat be, ahol a közelmúltban gépjárműforgalom és gyalogos forgalom aránya drasztikusan meg lett változtatva a gépjárművek kárára.

Sønder boulevard a városszövetben

A XIX. században Koppenhága is, más nagyvárosokhoz hasonlóan nagyszabású bővítési terveket dédelgetett. A tervek szerint a Sønder Boulevard a dán főváros egyik nagyvonalú sugárútja lett volna. A boulevard kiépítése közben elhatározták a koppenhágai fejpályaudvarok összevonását, egy új központi pályaudvar felépítését. Mivel az új főpályaudvar elvágja a Sønder Boulevard-ot a belvárostól, a hozzá vezető új vasutak pedig a boulevard külső végét lehetetlenítik el, így a Sønder végül Koppenhága legszélesebb mellékutcája lett.

az átépítés előtt

A tervezettnél kisebb forgalom miatt a boulevard közepére széles zöld sáv került beültetett virágokkal, fasorokkal. Az új sétány így rövidesen a koppenhágai polgárság egyik kedvenc korzójává vált. Az idők folyamán azonban egykor nyüzsgő Sønder megkopott, sokat veszített erejéből, míg a 90-es évek elejére a növekvő forgalom, és gombabetegség miatt kipusztult fasorok hiányában egy hatalmas kutyafuttatóvá vált, annak minden melléktermékével együtt.

élet az átépített Sønder boulevardon

A 2000-es évek elején megszületett az elhatározás boulvard rekonstrukciójáról. A feladatot az SLA nevű dán település és tájtervező iroda kapta meg. A tervezést széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg, ahol nagyon különböző igények merültek fel a boulevard használatával szemben. A tervezők a középső zöld sávot 17m-re szélesítették az úttest és a járda csökkentésével, és szakaszokra bontották. A szakaszok a társadalmi egyeztetéseken felmerült igények szerint lettek kialakítva. Találunk játszótereket, kis kerteket, meditációs tereket, grillező teret, kávézóteraszt, színpadot, sportpályákat. A megmaradt kétszer kétsávos úttestet térburkolattal látták el, a külső sávok parkolóvá alakultak.

A Sønder Boulevard az átalakítás után újra a város divatos korzója lett. Olyan lett, mint egy lineáris park, ahol mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő szabadidős teret. A boulevard újjáéledése kihatott az egész környékre, Egy új kulturális negyed alakult ki a sugárút környékén, szórakozóhelyekkel, éttermekkel, szabadidős terekkel. A hely népszerűségére jellemző hogy egy koppenhágai zenekar nagylemezét Sønder Boulevard névvel látta el.